Norvégia utazás

Norvégia, hivatalos nevén: Norvég Királyság, Európa egyik legnyugatibb országa. A táj érintetlensége, a hegyek, fjordok, gleccserek látványa mindenkit lenyűgöznek. Különösen azoknak érdemes Norvégiába utaznia, akik szeretnek az út ideje alatt felfedezni új dolgokat, megismerni sajátos kultúrákat, s nem utolsó sorban azoknak, akik szeretik a természetet. Hiába európai ország, teljesen egyedi és különleges találkozást ígér. Találhatunk itt egyedülálló történelmet mesélő emlékeket, épületeket a városokban, vagy kicsi, hangulatos halászfalvakat a “világ végén”.

De miért éppen Norvégia?

Említésre méltó, hogy az utóbbi években igen fellendül a turizmus Norvégiába. Norvégia az igazi természet. Itt találkozik a tenger és hegyvidék, a tél és a tavasz. Az emberek kedvesek és nagyon szeretik hazájukra. A király mottója, ami talán minden el is árul az országról a következő: Alt for Norge (magyarul: Mindent Norvégiáért). A nép nagyon büszke a tájra, a friss levegőre, harmóniára és a hagyományaikra, szeretettel fogadnak minden idelátogatót, s nagy átéléssel elmesélt helyi történeteket hallhatunk a helyiektől, ha egy kicsit leállunk velük beszélgetni. Fontosnak tartják egymást, a véleményeket, kritikákat. Igazán vidám nemzet.

De azért is érdemes ezt az országot választani, hiszen az UNESCO, már nem egy épületét vette fel Világörökségi listájára. Bár nem tagja az Európai Uniónak, a schengeni övezetnek igen, így a magyar állampolgárok vízummentesen utazhatnak Norvégiába, és legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak engedély nélkül az ország területén. Olyan természeti csodákat láthatunk itt, melyeket életünk során mindenképpen látnunk kell.

Általános tudnivalók

• Terület: 323 802 km2
• Államforma: alkotmányos monarchia
• Főváros: Oslo
• Hivatalos nyelv: norvég, lapp
• Beszélt nyelv: angol, finn
• Fizetőeszköz: norvég korona

Norvégia az Atlanti-óceánnal párhuzamosan elnyúló független állam. Svédországtól nyugatra található. Területét, nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tenger határolja. A Királyság részét képezik többek közt Svalbard és Jan Mayen is. Vannak szigetei is: az Atlanti-óceánon találjuk Bouvet-szigetet, a Csendes-óceánon, az Antarktisz közelében pedig az I. Péter szigetet. Ezek a területek nem tartoznak az országhoz, csak „felügyeli” őket.

Történelem

A mai Norvégia területén (Széphajú) Harald kr.u. 872-ben megalapította az egységes norvég államot. Kicsit ugorva a történelemben Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, majd 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonáluniót kötött. Ezt követően az ország történelme, mondhatni szorosan, összefonódott a szomszédos skandináv államokéval. A XIV. századtól egészen az 1800-as évek elejéig Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott Kalmari Unió része volt. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartományává vált, így Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak egyben. 1905. novemberében született meg az igazi, teljesen egyedülálló Norvég Királyság. Az ország 1949 óta a NATO tagja.

Domborzat

Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén található ország. Közel 25 000 km hosszanti partvonala, gyönyörű látványt ígérő, híres fjordokkal és ezernyi kedves szigettel tagolt. Az ország területéről általánosságban elmondható, hogy jobbára hegyvidékes, hiszen valaha gleccserek szabdalták a kontinens ezen részét. Erről a korról árulkodnak, többek közt, a már említett fjordok is (például a Sognefjord), hiszen ezek úgy alakultak ki, hogy olvadáskor a gleccservájta völgyekbe benyomult a tenger. Gyönyörű vízesésekkel is találkozhatunk, ha az országban járunk. Norvégiai kirándulás, túrázás során az élővilág kedvelői jávorszarvasokkal, pézsmaökrökkel, bálnákkal, hódokkal, számos madárfajjal vagy ritka sasokkal találkozhatnak.

Gasztronómia

Ebben a Skandináv országban, szinte nem túlzás azt állítani, hogy nem is létezik mezőgazdaság. Aggodalomra azonban semmi ok, hiszen a környező tengerek, folyók bő nyersanyagot szolgáltatnak. Ezek után nem is csoda, hogy konyhája nagyban eltér a szokásos európai vonaltól. A norvégokra jellemző, hogy nemzeti ételeik jobbára a paraszti konyhából kerültek ki. A norvégok büszkék az ételeikre és nekünk is érdemes megkóstolnunk a helyi fogásokat! Természetesen találunk itt rengeteg európai éttermet is, ha nem tudnánk hozzászokni a norvég finomságokhoz.

A hideg éghajlatnak egyik előnye az, hogy a zöldségek és gyümölcsök igazán ízletesek, a másik pedig az, hogy mai napig egyedülálló füstölt húsokat tudnak készíteni (luftfisk- lúgos hal pontosabban aszpikos tőkehal, rakorret- füstölt pisztráng). Rengeteg, számunkra igen különleges halfajtát fogyasztanak. Ennek alapját a norvég halászat adja, hiszen mind a mai napig nemzeti foglalkozásnak számít, ha valaki halászként dolgozik. Egyik különlegességük a Rakrret, ami egy érlelt halétel. Természetesen fogyasztanak marhát és sertést is, sok-sok zöldségkörettel. Kedvelik még a szendvicseket és a könnyű gyorséttermi menüket is. Napközben fogyasztják ezeket, hiszen akkor nem igazán van idejük mást enni. Nem szeretik a zsíros, cukros ételeket! A főétkezés általában a kora esti órákban van náluk. Szeretnek főzni és enni is. Italként ajánlják az akevitt-et, mely egy burgonyából és köményből készített erős likőrféle. Amolyan nemzeti röviditalként fogyasztják az étkezések után.

Az UNESCO Világörökségi listáján a következőket találjuk: kulturális kategóriában: az Urnesi dongatemplom, Bryggen rakpart (Bergen Hanza-kikötője), Roros bányavárosa, Alta sziklarajzok, Vega Archipelago szigetcsoport, Struve földmérő vonal (Fehéroroszország, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Moldovai Köztársaság, Orosz Föderáció, Svédország, Ukrajna). Természeti kategóriában pedig a Nyugat-Norvég fjordokat.

Ezeken kívül is rengeteg építészeti (30 épségben maradt fatemplom), kulturális (műemlékek, emlékhelyek), és régészeti érdekességgel (a legkorábbi lelet Mageroy szigetéről származik, ahol egy körülbelül 12 000 évvel ezelőtti település maradványait tárták fel) találkozhatunk.

Fatemplomok: a mára megmaradt harminc ép fatemplom közül a legtöbbet a XII. és XIV. század között építették. Dél-Norvégiában találhatóak ezek az egyedi technikával (lafting) készített épületek. Többféle fatemplom létezik. Érdemes minden fajtából legalább egyet megtekinteni.

Oslo mellett a legfontosabb nagyvárosok, Bergen, Ǻlesund, Trondheim meglátogatásával sem lőhetünk mellé, hiszen a csodás természeti környezet mellett hangulatos bevárosok várnak ránk.

Érdekességek

• A hagyományos és „igazi” norvég Mikulás térdnadrágot, kézzel kötött harisnyát, norvég pulóvert és házi szövésű kabátot visel. A norvég házakban a Mikulásnak jár az asztalnál a fő hely, illetve egy megágyazott, jó meleg ágy.
• A norvég karácsony hagyományos itala az Akevitt (vagy Aquavit), amelynek eredete az Aqua Vitae (magyarul az élet vize). Ez egy köménnyel fűszerezett krumpliból érlelt igazán jóízű pálinka.
• Stavanger norvég fesztiválváros és az angol Liverpool nyerte el 2008-ban az Európa kulturális fővárosa címet.
• A norvégok nem szeretik a szokásos európai konyhát, jó példa erre, mikor 1994-ben a Téli Olimpiai Játékok alkalmával Hillary Clintonnak (az akkori amerikai elnök feleségének) a norvég helyi specialitás helyett egy olasz „pasta”-t kellett elkészíteni. A Mormors Hus étterem tulajdonosa és a séfje is csak a hölgy titulusa miatt fogott hozzá az ételhez
• Bármelyik városban is járunk feltétlen üljünk fel egy buszos városnéző körútra.
• Norvégiára a hagyományos értelmében vett kastély kevésbé jellemző, helyette inkább úgynevezett díszes udvarházakat építettek. Ezekben a nagyméretű házakban a vagyonos gazdák éltek.
• Aki szeretne valami tipikusan norvég szuvenírrel haza térni, annak ajánlott kötött pulóvert, sapkát és kesztyűt, ezüstöt, porcelánt, festett vagy faragott dísztárgyat, szőrmét vagy valamilyen szép üvegtárgyat hazahoznia.
• Észak-Norvégiában nem ritka az asztalon a bálnasteak, a rénszarvas-szív, a fókaragu, de a Spitzbergákon a jegesmedvét és rozmárt is megeszik.
• Norvégia a világ egyik leggazdagabb országa.
• A norvégok nagyon jó egészségi állapotnak örvendnek. Ezt mutatja többek között a magas születéskor várható élettartam, ami 78,8 év.

Norvégia Nagykövetsége Magyarországon

• Cím: 1015 Budapest, Ostrom u. 13
• Tel: (06-1) 212 9400
• Fax: (06-1) 212 9410
• E-mail: emb.budapest@mfa.no
• Weboldaluk

Magyarország Nagykövetsége Norvégiában

• Nagykövet: Krausz György
• Cím: Sophus Lies gt. 3. 0244 Oslo 2.
• Tel: (0047-22) 552 418
• Fax: (0047-22) 447 693
• E-mail: huembosl@online.no