vagy
A “Mikor utazzunk Izlandra?” kérdés mellett gyakran megkapjuk az “Utazzunk-e egyáltalán Izlandra?” kérdést is, és egyikre sem egyszerű fekete-fehér választ adni. Izland a szélsőségek szigete, ezért az izlandi utazást csak olyanoknak ajánljuk, akik fel vannak készülve az akár percek alatt változó időjárásra, a gyakran idegesítően erős szélre, magyar pénztárcával kiemelkedően magas árakra és arra, hogy itt minden a természetről szól.
Ha ezeket elfogadjuk, és tudjuk élvezni is, olyan élményben lesz részünk, amelyet sehol máshol nem kaphatunk meg a világon. Izland a vízesések, a vulkánok és a trollok (na meg a tündérek) hazája, a tűz és jég harcának monumentális színpada.
Busszal vagy autóval utazva körülöttünk mélyzöld, fekete, fehér és a barna árnyalatai váltják egymást, néhány percenként esünk egyik ámulatból a másikba, annyira változatos és látványos a táj.
Az országban ma is ápolják évezredes hagyományaikat, nagyon kedvelik régi mondáikat, meséiket, amelyek intelmeit ma is komolyan veszik. Az izlandi csoportos körutazások során magyar nyelven, úton a látványosságok felé ismerkedhet meg a sziget kultúrájával, érdekességeivel. A Morton’s Travel utazási iroda az amerikai csoportos utak piacvezetője, több évtizedes utazásszervezési tapasztalattal.
Az Észak-Atlanti-óceán középső részén található szigetet - Grönlanddal ellentétben - Európa részének tekintjük, kulturális, gazdasági és nyelvi szempontból is Skandináviához tartozik.
Közel 103.000 négyzetkilométeres kiterjedésével a világ tizennyolcadik, Európa második legnagyobb szigete. Vulkanikus sziget, létezését is annak köszönheti, hogy az egymástól távolodó eurázsiai és észak-amerikai kőzetlemez távolodásával a felszínre áramló magma egy idő után a tengerszint fölé jutott, elkezdődött a ma ismert sziget keletkezése. A mai napig aktív vulkáni tevékenység miatt területe ma is növekszik.
140 vulkánja közül néhány ma is aktív, legismertebb az 1491 méter magas Hekla és az Eyjafjallajökull, amelynek 2010-es kitörése sikeresen bénította meg fél Európa és az Atlanti-óceán északi medencéjének légiközlekedését.
A sziget éghajlatát a Golf-áramlat határozza meg. Az ország szinte összes települése a partokon található, a sziget belsejében járahatatlan lávafennsíkok, kopár hegyek és jégmezők váltják egymást, így nem csoda, hogy ezekre a részekre még a strapabíró izlandiak sem szívesen költöztek.
Az izlandra látogató utazók szempontjából fontos részeken télen sincsenek brutális mínuszok, ami viszont van, az a kiszámíthatatlanság. Júniusban is szakadhat vízszintesen a hó, és április közepén is lehet közel 20 fokos, de azért szeles, gyönyörű napsütéses álomvilág - a helyieknek ez már póló-rövidnadrágos idő. Télen van a legnagyobb esélyünk sarki fényt látni, azonban ilyenkor az a veszély fenyeget, hogy az életveszélyes hófúvások miatt el sem tudjuk hagyni a fővárost.
Az abszolút melegrekord Izlandon 30,5 fok, 1939-ből. Olyan kellemes időjárást elcsípni, amit Magyarországon tavasszal szoktunk meg, július végén-auguszutus elején van legnagyobb esélyünk. Erre szokták a helyiek azt mondani, hogy az izlandi nyár július 28. és augusztus 1. között tart.
A nyári napforduló környékén még az éjszaka közepén is maximum szürkületig sötétedik be az ég.
A sziget első említése még az ókorból származik, majd később a kelták és norvégok tehettek dokumentálatlan látogatást Izlandon. Utánuk jöttek a vikingek, hiszen az i.e. 3. századból származó római pénzérmék is előkerültek régészeti ásatások során.
A 700-as években ír szerzetesek érkeztek az akkor még lakatlan szigetre, akik már településeket is alapítottak. 850-ben, majd 874-ben is érkeztek norvégok, ez utóbbi alkalommal tette le Ingólfur Arnarson viking hadúr a későbbi állam alapjait honfoglalásával, amelyhez saját hívein kívül az évek során írek, skótok és vikingek csatlakoztak. Száz évbe telt, hogy ezek a népek keveredjenek, és az új, immár 15000 lelket számláló izlandi nép létrejöjjön.
930-ban tartották a mai nemzeti park területén az országos népgyűlést, az Aldingit, amelyet gyakran említenek a világ első parlamentjeként. A kereszténységet 1000-ben, a norvég király nyomására vették fel. A 13. század eleji belviszályok során a norvég király, majd 1397-ben a dán király uralma alá kerül a sziget. Izland történelme a dánokkal való szembenállás mellett a természettel való küzdelemről szól, a rendszeres vulkánkitörések és farkasordító telek miatt gyakoriak voltak az éhinségek. A mai Lakagígar-kráterek 1783-as kitörésekor szétterjedő mérgező köd a lakosság ötödével végzett.
1855-ben megszüntették a kizsákmányoló dán kereskedelmi monopóliumot, majd 1874-ben saját alkotmányt kapott az ország. Mikor 1940-ben németország megszállta Dániát, Izlandra bevonult a brit hadsereg, akiket 1941-ben az amerikaiak váltottak.
1944-ben kikiáltották az izlandi köztársaságot. Okos világpolitikai helyezkedéssel Izland óriási felségvizeket harcolt ki magának, amelyeken a mai napig saját hajói halásznak. A NATO alapító tagja.
A világ első női államfőjét 1980-ban válaszották meg az izlandiak, 2009-ben pedig a világ első, nyíltan meleg (női) miniszterelnökét. Nem az EU tagja.
2022 elején minden járványintézkedést eltöröltek, így újra a korábbi rend szerint, korlátozás nélkül lehet Izlandra utazni.
Magyar utazók számára a beutazás és 90 napos tartózkodás vízummentes. Belépéskor legalább 90 napig érvényes útlevéllel kell rendelkeznünk. Az árak miatt fontos információ lehet, hogy vámmentesen egy liter égetett szesz, másfél liter bor vagy 6 liter sör vihető az országba. Kedvező árú repülőjegy közvetlenül Budapestről a nyári hónapokban érhető el, az év többi részében pedig maximum egy átszállással, mind fapados, mind hagyományos társaságokkal.
EU-s társadalombiztosítási kártyával ingyenes az egészségügyi ellátás. Az országban kiemelkedően jó a közbiztonság, az elemek azonban kevésbé barátságosak: Fotós túrák esetében érdemes lehet a felszerelést biztosítás kötésével védeni. Az ország fizetőeszköze az izlandi korona (Krona)
Izland nem egy kezdő utazó számára ajánlott desztináció, hiszen gyakran szélsőséges időjárással, pénztárcabarátnak nem mondható árakkal, és városi látnivalók tekintetében limitált kínálattal rendelkezik.
Mégis, a szigetország sokak kedvenc úti célja az egész világon, ez pedig nem véletlen: a szélsőséges időjárás ellenére Izland olyan különleges természeti környezettel várja az utazókat, amely minden sarkon egy újabb lenyügöző látnivalóval várja az embert. És ez bizony megéri az árát.
A téli és nyári Izland közötti komoly különbséget az jelenti, hogy nyáron nincsenek hóviharok, amelyek életveszélyessé tehetik a városon kívüli közlekedést. Az időjárás annyira változatos nyáron is, hogy három pillanat alatt fordulhat a langyos időjárás és kellemes napsütés dühöngő havasesővé, hogy utána néhány perc múlva ismét gyönyörű idő legyen.
Jelen bejegyzés írásakor (június végén) a fővárosban 12 fokot mérnek, a napi maximum 16 körül alakul majd.
Mindössze néhány év alatt emelkedett duplájára a szigetre látogató turisták száma, ez pedig a legnépszerűbb helyek élvezeti értékét is csökkentheti, ha nem tudatosan közlekedünk.
Izlandi kérdéseivel kapcsolatban kérdezze utazási szakértőinket elérhetőségeinken vagy Messengeren!
Ha nem csoportos úttal érkezünk az országba, érdemes a repülőtéren bérelt autóval bejárni a legszebb részeket. Ez megfelelő rugalmasságot biztosít számunkra, hogy addig időzhessünk egy-egy helyen, ameddig csak jól esik. Az izlandi vezetés az erős széllökések és a gyorsan változó időjárás miatt tapasztalt sofőrt igényel! A hatóságok jelzéseit mindig vegyük figyelembe, hiszen egy-egy vihar esetén az életünket kockáztatjuk az úton.
Bővebb információ az izlandi autózásról lejjebb, az Autóbérlés fejezetben.
A legnépszerűbb látványosságok, mint a Geysír, Gullfoss és Seljalandsfoss vízesések, a Vatnajökull gleccser, a Vík-i fekete homokos tengerpart mindig zsúfoltak lehetnek a nyári hónapokban. Érdemes korán reggel, vagy inkább késő délután-este érkezni. A híres izlandi éjféli nap a segítségünkre lesz: a naplemente színeiben, szinte magunk élvezhetjük a természet nagyságát.
Figyelem! Esőkabát, szélálló, meleg ruha és vízálló cipő a nyári látogatáshoz is kötelező!
Utunk során ne hagyjuk ki a bájos izlandi vendégházakat! Megismerhetjük a helyiek életét és lehetőségünk nyílik házi ételek, italok megkóstolására is. A településeken és vidéken is rengeteg vendégház várja a megfáradt utazókat.
A érdemes egy napot eltölteni Reykjavíkban, sétálgatni, élvezni a világ legészakibb fővárosa nyújtotta élvezeteket. Bálnales a kikötőből indulva, világbajnok fish&chips, koncertek a Harpa üvegpalotában, termelői piac, bolhapiac, és persze rettentő menő (és drága) éttermek és kávézók.
Minden településen, legyen az akár néhány fős falu, találunk fürdőt, ahol kellemes hőfokú vízben pihenhetjük ki izlandi kalandjaink fáradalmait. Ne hagyjuk ki, még nyári utazás közben is jól fog esni!
Ha időnk engedi, hagyjuk el Reykjavík környékét és a déli partot, induljunk el észak felé vagy tovább nyugatra az 1-es úton! Látogassuk meg a Felföldet vagy a nyugati fjordokat. A természet még szemkápráztatóbb, mint délen! És sokkal kevesebb a turista!
Izland egyik eltéveszthetetlen, ikonikus látványossága, melyet tényleg érdemes megtapasztalni. Foglaljunk előre, lehetőleg érkezzünk korán vagy későn. Vigyázat, a Kék Lagúna iszapja 10 évvel fiatalítja meg az embert!
A Keflavík repülőtéren vagy Reykjavíkban számtalan típus és szolgáltató közül válaszhatunk. Minél hosszabb autózást tervezük, annál strapabíróbb autót válasszunk, a szigeten ugyanis akár nyáron is futhatunk hófúvásba, szélviharba vagy kitartó esőzésbe. Nem véletlen, hogy még Reykjavík belvárosában is találkozni óriási kerekű terepjárókkal. Az útminőség az 1-es úton és főbb mellékútjain kiváló, az alacsonyabb rangú utak mindenhol döngölt vagy köves földutak, nem ritka a vízátfolyás vagy nagyobb árasztás sem.
Izlandon az erős szél és változékony időjárás miatt csak tapasztalt sofőr vezessen! A hatóságok jelzéseit mindig vegyük figyelembe, hiszen egy-egy vihar esetén az életünket kockáztatjuk az úton. Télen nem javasolt saját autót bérelni.
Nem javasoljuk lakóautó bérlését, mert szelesebb időjárásban egyenesen veszélyes a velük történő közlekedés. Inkább válasszunk terepjárót és vigyünk sátrat magunkkal, vagy éjszakázzunk vendégházakban.
Vidéki benzinkutakon sokszor nincs személyzet, de a magyar bankkártyánkkal probléma nélkül tudunk fizetni.
Izlandi autóbérléssel és biztosítással kapcsolatban utazási szakértőink örömmel állnak rendelkezésére elérhetőségeinken vagy Messengeren!