Izland utazás csoportosan és egyénileg

A “Mikor utazzunk Izlandra?” kérdés mellett gyakran megkapjuk az “Utazzunk-e egyáltalán Izlandra?” kérdést is, és egyikre sem egyszerű fekete-fehér választ adni. Izland a szélsőségek szigete, ezért az izlandi utazást csak olyanoknak ajánljuk akik fel vannak készülve az akár percek alatt változó időjárásra, a gyakran idegesítően erős szélre, magyar pénztárcával kiemelkedően magas árakra és arra, hogy itt minden a természetről szól. Ha ezeket elfogadjuk, és tudjuk élvezni is, olyan élményben lesz részünk, amelyet sehol máshol nem kaphatunk meg a világon.

Izland a vízesések, vulkánok és trollok (na meg a tündérek) hazája, a tűz és jég harcának monumentális színpada. Busszal vagy autóval utazva körülöttünk mélyzőld, fekete, fehér és a barna árnyalatai váltják egymást, néhány percenként esünk egyik ámulatból a másikba, annyira változatos és látványos a táj.

Az országban ma is ápolják évezredes hagyományaikat, nagyon kedvelik régi mondáikat, meséiket, melyek intelmeit ma is komolyan veszik. Az izlandi csoportos körutazások során magyar nyelven, úton a látványosságok felé ismerkedhet meg a sziget kultúrájával, érdekességeivel. A Morton’s Travel utazási iroda az amerikai csoportos utak piacvezetője, 28 éves utazásszervezési tapasztalattal.

Izland földrajza és időjárása

Az Észak-Atlanti-óceán középső részén található szigetet Grönlanddal ellentétben Európa részének tekintjük, kultúrális, gazdasági és nyelvi szempontból is Skandináviához tartozik. Közel 103.000 négyzetkilométeres kiterjedésével a világ tizennyolcadik, Európa második legnagyobb szigete. Vulkanikus sziget, létezését is annak köszönheti, hogy az egymástól távolodó eurázsiai és észak-Amerikai kőzetlemez távolodásával a felszínre áramló magma egy idő után a tengerszint fölé jutott, elkezdődött a ma ismert sziget keletkezése. A mai napig aktív vulkáni tevékenység miatt területe ma is növekszik.

140 vulkánja közül néhány ma is aktív, legismertebb az 1491 méter magas Hekla és az Eyjafjallajökull, melynek 2010-es kitörése sikeresen bénította meg fél Európa és az Atlanti-óceán északi medencéjének légiközlekedését.

A sziget éghajlatát a Golf-áramlat határozza meg. Az ország szinte összes települése a partokon található, a sziget belsejében járahatatlan lávafennsíkok, kopár hegyek és jégmezők váltják egymást, így nem csoda, hogy ezekre a részekre még a strapabíró izlandiak sem szívesen költöztek. Az izlandra látogató utazók szempontjából fontos részeken télen sincsenek brutális mínuszok, ami viszont van, az kiszámíthatatlanság. Júniusban is szakadhat vízszintesen a hó, és április közepén is lehet közel 20 fokos, gyönyörű napsütéses álomvilág - a helyieknek ez már póló-rövidnadrágos idő. Télen van a legnagyobb esélyünk sarki fényt látni, azonban ilyenkor az a veszély fenyeget, hogy az életveszélyes hófúvások miatt el sem tudjuk hagyni a fővárost.

Az abszolút melegrekord Izlandon 30,5 fok volt 1939-ben. Olyan kellemes időjárást elcsípni, amit Magyarországon tavasszal szoktunk meg, július végén-auguszutus elején van legnagyobb esélyünk, erre szokták a helyiek azt mondani, hogy az izlandi nyár július 28. és augusztus 1. között tart. A nyári napforduló környékén még az éjszaka közepén is maximum szürkületig sötétedik be.

Izland történelme

A sziget első említése még az ókorból származik, majd később a kelták és norvégok tehettek dokumentálatlan látogatást Izlandon, majd vikinget érkezhettek, hiszen az i.e. 3. századból származó római pénzérmék is előkerültek régészeti ásatások során. A 700-as években ír szerzetesek érkeztek az akkor még lakatlan szigetre, akik már településeket is alapítottak. 850-ben, majd 874-ben is érkeztek norvégok, ezutóbbi alkalommal tette le Ingólfur Arnarson viking hadúr a későbbi állam alapjait honfoglalásával, melyhez saját hívein kívül az évek során írek, skótok és vikingek csatlakoztak. Száz évbe telt, hogy ezek a népek keveredjenek, és az új, immár 15000 lelket számláló izlandi nép létrejöjjön.

930-ban tartották a mai nemzeti park területén az országos népgyűlést, az Al?ingit, melyet gyakran emlegetnek a világ első parlamentjének. A kereszténységet 1000-ben, a norvég király nyomására vették fel. A 13. század eleji belviszályok során a norvég király, majd 1397-ben a dán király uralma alá kerül a sziget. Izland történelme a dánokkal való szembenállás mellett a természettel való küzdelemről szól, a rendszeres vulkánkitörések és farkasordító telek miatt gyakoriak az éhinségek, a mai Lakagígar-kráterek 1783-as kitörésével szétterjedő mérgező köd a lakosság ötödével (!) végzett.

1855-ben megszüntették a kizsákmányoló dán kereskedelmi monopóliumot, majd 1874-ben saját alkotmányt kapott az ország. Mikor 1940-ben németország megszállta Dániát, Izlandra bevonult a brit hadsereg, akiket 1941-ben az amerikaiak váltották. 1944-ben kikiáltották az izlandi köztársaságot. Okos világpolitikai helyezkedéssel Izland óriási felségvizeket harcolt ki magának, melyeken a mai napig saját hajói halásznak. A NATO alapító tagja.

A világ első női államfőjét 1980-ban válaszották meg az izlandiak, 2009-ben pedig a világ első, nyíltan meleg (női) miniszterelnökét. Nem az EU tagja.

Nyaralás Izlandon, vízum és beutazás

Magyar utazók számára a beutazás és 90 napos tartózkodás vízummentes. Belépéskor legalább 90 napig érvényes útlevéllel kell rendelkeznünk. Az árak miatt fontos információ lehet, hogy vámmentesen egy liter égetett szesz, másfél liter bor vagy 6 liter sör vihető az országba.

EU-s társadalombiztosítási kártyával ingyenes az egészségügyi ellátás. Az ország fizetőeszköze az izlandi korona (Krona)

Legnépszerűbb izlandi látványosságok

• Az “Golden Circle”, azaz Arany Kör vagy Arany Háromszög Reykjavíktól alig 100 kilométerre található három legnépszerűbb látványosságot foglalja magában: A monumentális Gullfoss vízesést, a Geysír (igen, a gejzír névadója) geotermikus területet és a ?ingvellir Nemzeti Parkot, ahol közetlemezek között vezet az utunk az izlandiak történelmi-kulturális szempontból legfontosabb helyszínére.
• Reykjavík az ország fővárosa, gazdasági és kultúrális központja remek bárokkal, éttermekkel, közterületekkel, múzeumokkal és tengerparti sétánnyal. Ne hagyjuk ki a fish&chipset az öreg kikötőben!

• Kék lagúna - Blue lagoon az ország egyik legnépszerűbb látványossága, meleg, türkiz színű vízben áztathatjuk magunkat. Az itteni iszap felkenésével többek is tíz évet fiatalodtak, úgyhogy óvatosan bánjunk vele. A belépő sok pénzbe fog kerülni, és nagyon zsúfolt is lehet, ezért foglaljunk időben és érkezzünk korán, ha tehetjük.
• Hverager?i üvegházai és utcai gőzös-forróvizes “tűzhelyei”
• Vík és csodás, fekete homokos partjai. NE menjünk a hullámok közelébe, életveszélyes!
• Skógafoss és Seljalandsfoss monumentális vízesései
• Eyrarbakki ékszerdoboz városkája régi faházaival
• Road-trip az országon körbefutó 1-es úton. Szánjunk az életre szóló kalandra sok időt és egy kicsivel több pénzt!
• Túrázás a Keleti Fjordokban
• Fürdőzés a számtalan szabadtéri forró vizű fürdőhelyen
• Bálnales, mellyel mi is segíthetünk a helyi élővilág védelmében. Viharos lehet az óceán, csak azoknak ajánljuk, akik bírják a hullámokat
• Keri? kráter

Autóbérlés, körutazás Izlandon

A Keflavík repülőtéren vagy Reykjavíkban számtalan típus és szolgáltató közül válaszhatunk. Minél hosszabb autózást tervezük, annál strapabíróbb autót válasszunk, a szigeten ugyanis akár nyáron is futhatunk hófúvásba, szélviharba vagy kitartó esőzésbe. Nem véletlen, hogy még Reykjavík belvárosában is óriási kerekű terepjárókkal találkozunk.

Izlandon az erős szél és változékony időjárás miatt csak tapasztalt sofőr vezessen! A hatóságok jelzéseit mindig vegyük figyelembe, hiszen egy-egy vihar esetén az életünket kockáztatjuk az úton. Télen nem javasolt saját autót bérelni.

Izlandi autóbérléssel és biztosítással kapcsolatban utazási szakértőink örömmel állnak rendelkezésére elérhetőségeinken vagy Messengeren!

Érdekességek

• Az izlandiak gyakran és örömmel hagyják kinn a hidegben a gyerkeket aludni, akár a kávézó vagy bolt előtt is
• Az országban 1989-ig illegális volt a sör
• A helyiek nem zavartatják magukat a mínuszokban sem, ha fagyiról van szó
• Az ország minden településén található szabadtéri vagy fedett fürdőhely
• Minden néhány évben kitörik valamelyik vulkánjuk
• Nincs szúnyog a szigeten
• 2010-ben egy humoristát választottak meg 4 évre a főváros polgármesterévé
• Nagyon vigyáznak a nyelvük megőrzésére, mely évszázadok óta változatlan. A külföldi vagy nemzetközi szavakat saját változatra fordítják, gyakran mókás vagy egészen borzasztó, már-már szörnyeteg szavaknak adva életet
• A rohasztott cápahús és a főtt bárányfej valóban népszerű ételnek számítanak. Az izlandiul kastur hákarl néven illetett cápa egyike a legundorítóbb dolgoknak, amiket az ember a világon kóstolhat.