Kelet vagy nyugat? Nem lehet eldönteni. Annyi biztos, hogy egy teljesen más világ, teljesen más kultúra. A varázslatos Ezeregyéjszaka Meséi, a királyvárosok, a bőrfestők és az ellentétek országa, Marokkó.
Hivatalos nevén Marokkói Királyság a legnyugatibb észak-afrikai állam. Szárazföldi szomszédjai: Algéria és Nyugat-Szahara, valamint az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger is határolja. Az országban található Marrákes (angolul Marrakech) városa is, mely csak a negyedik legnagyobb település, a marokkóiak mégis úgy döntöttek, hogy a „vörös városról” nevezik el országukat.
Beszélt nyelvek: berber dialektusok, francia (az üzleti élet és a diplomácia nyelve)
Pénznem: marokkói dirham (MAD) = 100 centime = kb. 29 magyar forint
Időeltolódás: -2 óra
Körutazás, nyaralás Marokkóban
Marokkó felszíne igen változatos. Tájegységei teljesen különböznek egymástól. Van csodás tengerpartja, végeláthatatlan homoksivataga, síksága, oázisai, medencéje és egy fiatal, Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó vonulata, az Atlasz-hegység. Az ország legmagasabb hegycsúcsa a Toubkal (4165 m).
Történelem
Az ókorban Mauretániának hívták. Marokkó történelme a föníciai hódítással indul. Később a rómaiak és a bizánciak hoztak nagyobb változást az ország életébe, pontosabban fejlődést és kereskedelmet. 890-től az arab világ legnyugatibb országának számít, “legnyugatibb kelet”, hiszen a terület sokáig az arab dinasztiák uralma alatt állt. Az spanyol hódításokból természetesen nem maradtak ki ezen régió urai sem, komoly hatássuk volt Dél-Spanyolország kultúrájára. Az országra jobbára csak az 1900-as évek elején figyeltek fel az európai turisták. 1912-ben három részre osztották fel az országot. Kapott egy részt Franciaország, egy másik részt Spanyolország, a harmadik rész pedig úgynevezett nemzetközi területnek lett kikiáltva. A függetlenségi háborúk és az európaiak kivonulása végül létrehozta a független Marokkói Királyságot 1969-ben. 1997 óta Nyugat-Szaharát is megszállva tartja.
Gasztronómia
A marokkói konyha, mint az észak-afrikai konyhák zöme, kitűnő, változatos és ritka ételkülönlegességeket kínál. A konyhában fellelhetjük a francia és az ősmarokkói konyha egyes ízeit. Az ország területén élő „ősmarokkóiak”, a beduinok, étkezési szokásai egyedülállóak. Elsősorban tejet, sajtot, kecske-és birkahúsból készült sülteket fogyasztanak. Nagyobb ünnepeik alkalmával töltött tevét készítenek, amihez gyakran vöröshagymát, paradicsomot és többféle fűszert is felhasználnak. A fiatal teve húsa nem sokban különbözik a borjú húsától, a felhasználása is hasonló.
Az ételekhez a marokkóiak sokféle fűszert használnak például őrölt paprikát, majoránnát, őrölt köményt- és koriandermagot, fahéjat, szegfűszeget, szurokfüvet és cayenne-i borsot, sáfrányt, gyömbért és petrezselymet. Ezeknek a fűszereknek a felhasználásával készülnek az olyan általunk is ismert, népszerű ételek, mint a fezi sült kolbászka, a csirke tagine birsalmával vagy a marokkói nemzeti étel, a couscous. Hasonló módszerrel készítik a világszerte kedvelt különböző gőzölt csirkéket, enyhén fűszerezve és megtöltve. Az ataif, a híres marokkó palacsinta. A tenger közelsége miatt, nem ritka, hogy halételeket fogyasztanak, például kakashal, ördöghal, osztriga.
Fontos tudnivalók
Beutazási feltételek:
Az ország területére magyar állampolgároknak 30 napos tartózkodási időre semmilyen vízumot sem kell igényelniük. A határon csak azt ellenőrzik, hogy érvényes-e még minimum 6 hónapig az útlevelünk. A belépéskor figyeljünk arra, hogy a határőr a beutazási pecsétet és a regisztrációs számot is beüsse az útlevélbe, mivel ezekkel tudjuk igazolni, hogy törvényesen vagyunk az ország területén.
Egészségügy
az orvosi ellátás színvonala nem egységes és igen drága, ezért javasolt néhány megelőzési tevékenység. A WHO adatai szerint, nincs kötelezően előírt védőoltás, de nem árt, ha az út előtt beoltatjuk magunkat Hepatitis A és B ellen. Ezen kívül jó, ha odafigyelünk arra mit eszünk és iszunk, hiszen Afrikában mások a higiéniás szokások.
Az európai szervezet könnyebben elkap olyan baktériumokat, melyek gyomor-és bélpanaszokat okozhatnak. Ajánlott csapvíz helyett palackozott ásványvizet fogyasztani, tört jégkását nem elfogadni, és a helyi árusoktól vásárolt friss gyümölcsöket, zöldségeket jó alaposan megmosni, esetleg meghámozni. A napsugárzás sokkal erősebb és károsabb az országban, ezért semmiképp ne hagyjuk otthon a naptejünket, napszemüvegünket és sapkánkat.
Érdekességek
„A teáskanna magában foglalja az egész világegyetemet. Pontosabban, a tálca képviseli a földet, a teáskanna az eget, a poharak az esőt; az eget és a földet pedig az eső egyesíti.” (Abdallah Zrika)
Berber évszázados szokás, hogy a kínai zöld teát mentával fogyasztják. Reggel vagy este, hétköznap vagy ünnepnap, bármikor, bármilyen alkalommal ezt kínálják mosolyogva barátnak és turistának egyaránt. A teázás szertartása a legendás marokkói vendéglátás része. Az első főzet a legízletesebb, ha igazán kiváló teából készítették, akkor menta nélkül isszák. A második főzet teájukhoz mentával és ánizssal ízesített apró süteményt kínál, lehetőleg jó édeset. A harmadik főzethez már aromásabb fűszereket (fehér üröm, vasfű, majoranna, bazsalikom, narancsvirág) is kervernek. A marokkóiak a meknes-i mentát értékelik a legtöbbre, azt tartják, hogy az egyenesen a hetedik paradicsomból került le a földre.
Az ország területén gyönyörű középkori építészeti emlékekkel találkozhatunk, láthatjunk az UNESCO örökségeket, s a szinte egyforma házakból álló városokat.
Tetouan (korábban Titawin) medinája és óvárosa (kulturális/1997)
Essaouira (korábban Mogador) medinája és óvárosa (kulturális/2001)
Mazagan (El Jadida) portugál városa (kulturális/2004)
A királyvárosok
Négy királyi város van: Fez, Rabat, Meknes, és Marrákes.
Az első, ami igazán szembetűnő Marrákesben, az hogy mindegyik ház egyforma téglaszínű. Legyen szó a lakóházakról, szállodákról, múzeumokról, vagy éppen a mecsetekről. Egy legenda szerint azért, mert Marokkó függetlenségekor vívott harc alatt nagyon sok vér folyt, és az festette meg a házak falát. A helyiek szerint viszont azért, mert a sivatagi homok úgyis mindent rózsaszínre fest. Marrákesben található az egyetlen mai napig fennmaradt szultánsír. Itt található a világ egyik legrégibb egyeteme. A város legmagasabb épülete az 1190-ben épített Koutoubia mecset 69 méter magas minarete. Marrákesben találunk bazárokat és hatalmas tereket, melyen jövendőmondók, hennafestők, kígyóbűvölők szórakoztatják a turistákat leghíresebb a szuknak nevezett bazár. Itt mindent lehet kapni, bár utcái igen szűkek. Itt igazán érvényesül az a mondás, hogy sok jó ember, kis helyen is elfér, pláne ha üzletről van szó. Nem is csoda, hogy a kultúra központja.
Ezen kívül még érdemes megtekinteni Quarzazat városát, melyet az igazi berber fővárosnak mondanak. Itt szintén csodálatos épületeket láthatunk és kiváló árusokkal találkozhatunk. Feltétlen nézzük meg a Ait Benhaddou kash-t, mely egy csodálatos emlékmű.
Agadír, Marokkó egyik új tengerparti üdülővárosa. Finom fehér homokos tengerpart és egyszerű szállodák sora vár bennünket. A pálmafák árnyéka és az esti programok sokasága biztosan pihentető nyaralást nyújt majd számunkra.
Casablanca-t, az azonos nevű világhírű kultuszfilm és H. Bogart tette híressé. Marokkó legnagyobb városa. Forgalmas kikötő és iparváros. Az óvárosi rész egyszerűen csodálatos, s mindemellett itt található a világ egyik legnagyobb mecsete is (II. Hassan mecset).
Rabat, Marokkó fővárosa. A hagyomány és a modern világ ötvöződik benne. A város építészetében igazán különleges, hiszen egyaránt találunk arab és európai vonásokat is. A város egyik fő látnivalója a Tour Hassan és az V. Mohammed mauzóleum.
Tudta?
Az ország 99%-a muzulmán.
Az ország a világ egyik legjelentősebb parafa exportőre.
A marokkóiak nagyon vendégszeretőek, nyitottak és kedvesek a turistákkal, főleg a piacokon, vásárokban.
Bőrdíszműves termékeket, különleges ezüst ékszereket, kézi csomózással készült szőnyegeket, afrikai fűszereket, különleges babkávét minden piacon lehet kapni.
Hagyományos kéziparának termékei a kerámiák, szőnyegek, réz- és fa-, valamint kézzel festett egyedi mintázatú bőráruk. A turizmus miatt indult újra virágzásnak a kézművesipara (szőnyegek, bőráruk).
Marrákesben található Afrika legnagyobb forgalommal bíró hagyományos piaca, mely a Dzsema el Fna nevet viseli. Erre a helyre mondják, hogy sohasem alszik
Egyedül nőként, nem célszerű utaznunk, vagy a városokban sétálgatnunk, hiszen a helyiek „zaklathatnak”, leszólíthatnak bennünket. Ezeket leszámítva nem tolakodóak!