Az óriási befejezetlen obeliszk története

A befejezetlen obeliszk

Ezen kőbányák egyik legérdekesebb terméke azonban a mai napig a helyszínen csodálható meg. A befejezetlen obeliszk, bár a legalja nincs lefaragva az alapkőzetről, a legnagyobb ismert ókori obeliszknek számít. Közel 42 méteres hosszával, ha valaha felállították volna, közel 30%-al magasabb volna a többi egyiptomi obeliszknél. A súlya közel ezerszáz tonna.

Feltehetőleg Hatsepszut fáraó parancsára kezdték faragni az időszámításunk előtti 15. században, és valószínűleg a ma Rómában található Lateráni egyházi épületegyüttes részét képező obeliszk testvérdarabjának szánták.

A lateráni obeliszket II. Constantius római császár szállíttatta Rómába a híres karnaki templomkomplexumból. Ez az obeliszk eredetileg körülbelül 36 méter magas és 413 tonna körüli súlyú lehetett, de valamikor az időszámításunk szerinti ötödik században eltörött és közel ezer évvel később V. Szixtusz pápa állíttatta helyre 1587-ben, de ekkor már 4 méterrel alacsonyabban és “csupán” 300 tonnásan.

Az asszuáni befejezetlen obeliszk lehetséges testvérdarabja tehát eleve is jelentősen kisebb volt, ám még így, “lerövidített” formában is a ma álló legmagasabb óegyiptomi obeliszknek számít. Jól mutatja ez a befejezetlen obeliszk grandiózusságát.

Ablak a múltba

Csiszolatlan felszínén látszódnak a munkások szerszámainak nyomai, így a befejezetlen obeliszk belátást enged az ókori Egyiptom páratlan kőmegmunkálási módszereibe. A közvetlenül az alapkőzetből kifaragott obeliszkben repedések is láthatók, és valószínűleg ez vezetett a munkálatok felhagyásához. Nem egyértelmű, hogy a repedéseket a faragás közbeni hibák, az obeliszk túlzott mérete vagy más tényezők okozták. 

Az Asszuán közelében található kőbányák az ókorban értékes alapanyagot biztosítottak szobroknak és obeliszkeknek, és napjainkban elismert régészeti lelőhelyek. Modern vegyészeti és kőtani eljárásoknak köszönhetően számos ókori emlékmű eredete köthető az elsősorban különböző színű gránitokban dús területhez, mint például Dzsószer fáraó szarkofágja, a gízai piramisok számos sírkamrája, szarkofágja és más építményei, vagy a napjainkban Londonban található, a britek által 1819-ben ajándékként kapott Kleopátra tűje.

A kőbányák területén napjainkban szabadtéri néprajzi múzeum található, ahol megtekinthetünk a befejezetlen obeliszken kívül számos hasonló régészeti leletet és sajáton bepillantást nyerhetünk az ókori Egyiptom kultúrájába, vallásába és építészetébe, így egy egyiptomi utazás értékes állomása lehet.

Asszuán és a Nílus déli vidékének felfedezése

Egyiptom legdélibb nagyvárosa Asszuán. Az utazók leggyakrabban hajóút keretében, nemzetközi repülőterén keresztül vagy Kairóból/Luxorból, vonattal közelítik meg. Napjainkban fő látványossága és legnagyobb nevezetessége az Asszuáni-gát, amely a világ egyik legnagyobb vízierőműve.  

Szinte kötelező állomása az egyiptomi körutazásoknak. Az északabbra fekvő Luxor mellett kiindulópontja nílusi hajóutaknak, melyek számos legendás óegyiptomi helyszínt érintenek, például a korábban említett Abu Szimbel-i sziklatemplomok, melyeket közvetlenül a sziklából vájtak ki, és manapság az ókori Egyiptom szimbólumai közé tartoznak vagy a mai Luxor városának területén található Théba romvárosa, mely ókori Egyiptom egyik legjelentősebb fővárosa volt, és a Thébán belül található karnaki templomkomplexum.

 Az ókori Egyiptom számos kulturális, történelmi és építészeti csodát rejt, és az Asszuánt is útba ejtő egyiptomi körutazások vagy a nílusi hajóutak tökéletes betekintést engednek a történelem évezredeibe.

Egyiptom a Níluson kívül

Az ország fő látnivalói persze az ókori egyiptomi kultúrához és történelemhez kapcsolódnak, ám sokan mégsem ezek miatt utaznak Egyiptomba. Kiemelkedően jó ár-érték aránnyal, kristálytiszta vízzel és változatos programkínálattal rendelkeznek vörös-tengeri nyaralóhelyei, köztük Hurghada vagy Sharm-el Sheikh.