Svédország utazás

Észak-Európa, pontosabban a Skandináv-félsziget gyönyörű országa. Norvégia és Finnország, mindemellett a Balti-tenger és a Botteni-öböl határolja. A táj egyszerűen mesés, a hatalmas erdők és a hegyes vidék mindenkit elkápráztatnak. Az emberek kedvesek, nyugodtak és segítőkészek, ami mondjuk nem is csoda, hiszen a tiszta városok, a páratlan természet és a gazdag, jóléti állam igazán gondtalan világot alkotnak. Modernitásuk mellett gondosan odafigyelnek a hagyományaik ápolására, és a természet érintetlenségének megóvására.

Főbb tudnivalók:

• Terület: 450 000 km2
• Főváros: Stockholm
• Népesség: 10.200.000 fő
• Hivatalos nyelv: svéd
• Beszélt nyelv: finn, lapp, szinte mindenki beszél angolul
• Fizetőeszköz: 1 svéd korona = kb. 30,5 forint
• Legfontosabb történelmi nagyvárosok: Malmö, Göteborg, Kalmar, Uppsala

Természeti adottságok

Svédország méltán büszke természeti adottságaira. Az ország tájai egészen változatos képet mutatnak. Déli része sík, míg az északi része már hegyes (legmagasabb pontja a 2123 méter magas Kebnekaise). Az ország legnagyobb része mégis dombos, melyeken az a sok szép és hatalmas erdő található, melyek védelmére különösen odafigyelnek. Tény, hogy az ország felét erdők (jobbára fenyvesek) borítják, köszönhetően a faültetésnek és a csemeték védelemét szolgáló törvényeknek, intézkedéseknek. Az erdők területén szarvasokkal, jávorszarvasokkal, őzekkel és apróvadakkal találkozhatunk. Itt él a gotlandi juh is, melynek gyapja igen értékes exportcikk. A vadon élő rénszarvasok sajnos már kipusztultak, manapság csak a lappok tenyésztik őket (körülbelül negyedmilliós nyájat tartanak fenn).

Svédországhoz számtalan kisebb-nagyobb sziget tartozik, melyek közül a legnagyobb Gotland szigete. Három nagyobb tájegysége van: délen Götaland, középen Svealand és nem utolsó sorban Norrland, melyeket további tájegységekre lehet bontani. A norrlandi részen találjuk a legtöbb ősi várost, a mesebeli erdőket és régi kastélyokat. Közép-Svédországra viszont inkább erős, fennsíkos vidék jellemző.

S ha már a természeti adottságokról van szó, érdemes említést tenni csodálatos tavairól és nyugodt folyóiról, melyek sokat segítettek az ország fejlődésében. Legnagyobb tavai: Vanern, Vattern és a Malaren tavak. De azon felül, hogy a svédek büszkék az országukra, fontos intézkedéseket is tesznek annak érdekében, hogy szépsége meg is maradjon. A gyermekeket már kicsi kortól kezdve arra tanítják, hogy szeretni és védeni kell a környezetet, melyben élnek.

Tudta?

Európában először, 1909-ben Svédországban hoztak létre olyan intézményt, mely a környezetet védte a káros emberi hatásoktól. Ezek az intézmények ismertebb néven a Nemzeti Parkok. A Lappföldön található Sarek és Padjelanta Nemzeti Parkok a két legnagyobb park a maga egyenkénti 200 000 hektáros területével. A nemzeti parkok közel 90%-át hegységek alkotják.

Történelem

Történelme igazából az 1500-as évek közepétől kezdve érdekes. Háborúk és az erős Orosz Birodalom befolyásolta történelmét, mely által hol pozitív, hol pedig negatív irányba mentek a dolgok. Ezek után érthető, hogy Svédország neve miért is egyenlő napjainkban a semlegességgel. 1814 óta az ország egyetlen egy háborút sem vívott. Így hát a világháborúk alatt is inkább követte Svájc példáját és független maradt, azonban minden hadviselő országnak exportált vasércéből. Az ország a világ egyik legnagyobb vasérctermelője.

Gasztronómia

A hagyományos svéd konyha több évszázad alatt alakult ki. Egyaránt magán viseli a viking, a finn, a számi (lapp), a török, a francia és az angol konyha hatását. A svédekre jellemző, hogy kicsit édesebben főznek, mint a többi északi nép. Főleg a hal-és húsételek jönnek náluk számításba (hering, szardella, marha), gyümölcsös mártásokkal. Ritkán fogyasztanak zöldséget és kenyérféléket. Náluk is a napi háromszori étkezés a hagyományos, melynél a reggeli kiadós, ki ne ismerné a smörgasbord-ot, vagyis ismertebb nevén a svédasztalt. Ilyenkor többféle meleg és hideg étel kerül egyszerre az asztalra, s a bő választékból válogatjuk össze, mit is szeretnénk fogyasztani. Az ebéd valamilyen meleg étel, s a vacsora általában egy könnyedebb fogás. Nagyon híres étel a kötbullar (svéd húsgombóc), melyet főtt krumplival és nyers répával kínálnak. A ’sill och nypotatis’ (sós hering újkrumplival), a ’pytt i panna’ (kockára vágott főtt krumpli, hús és hagyma együtt átsütve, céklával és tükörtojással). Természetesen vannak édességeik is, bár ezek nem olyan különlegesek. Elkészítésüknél szintén törekednek az egyszerűségre, például pudingot, palacsintát, fánkot kínálnak desszertként. Kedvelt italuk a kávé, a furcsa ízű karácsonyi sör és a gyümölcsös frissítők, alkoholként a svédek snapszot, vagy aquavit-tet isznak („az élet vize”), mely burgonyából, gabonafélékből párolt, gyógynövényekkel ízesített pálinka.

A magyar fülnek mókás hangzású fika és fikabröd a szocializáció fontos kellékei, egy-egy barátnős csevegés elmaradhatatlan eleme a kávé mellé fogyasztott fahéjas vagy pisztáciás péksütemény.

Amit látni kell

Svédország tele van szebbnél szebb, régi korokat hűen örző épületekkel, csodás nemzeti parkokkal, és a Világörökség részének kikiáltott emlékekkel:

• Drottningholm Palota: Drottningholm Palota a Lovön-szigeten található hatalmas épületegyüttes. III. János király már a XVI. században épített itt kastélyt feleségének, Jagelló Katalinnak. 1661-ben a kastély leégett. Az új palota tervezését az akkori királyné egy híres tervezőre bízta, aki gyönyörű rekonstruációs munkát végzett. A palota körül egy egyedülálló és meglehetősen különleges francia-barokk stílusú parkot alakítottak ki a lélegzetelállító hatás növelésére. A kert bronz szobrait Adrian de Vries tervezte. Az igazi fénykorát a palota a XVIII. század második felében élte. 1981 óta, a palota, a királyi család lakóhelye. Hétvégén mindenki számára látogatható.
• Birka és a romkert: ez egy ősrégi viking telepesek alapította város. A város körülbelül a 760-as években épülhetett. Ez volt az első igazi város Svédországban. A régészeti feltárások idején találták meg a hozzá kapcsolódó romkertet, melyben jellegzetes viking emlékeket találtak a kutatók
• Rök-kő: .ez az egyik leghíresebb rúnakő. A gránitoszlop két és fél méter magas, s rúna-ábécével írt szövegeket tartalmaz. A szövegek mesélik el keletkezésének történetét is, miszerint egy Varin nevű férfi, a IX. században, elvesztett kisfiának állította emlékként az oszlopot. Ezen kívül családi történeteket és mítoszokat is megtudhatunk róla.
• Sziklafestmények: az ország területén számos barlang és szikla található. Ezek az őskorból őriznek rajzokat, rovásokat, festményeket. Legismertebb a Tanum, mely 1994 óta már a Világörökség része is, hihetetlen alkotásai miatt. A régészek 13 fajta motívumot találtak a festmények között, például állatokat, embereket, rituálékat.
• Vasa hajó Stockholmban az öböl partján. A saját múzeumában álló, első útján elsüllyedő csatahajó impozáns látványt nyújt, története pedig szomorúan emberi. A Vasamuseet kihagyhatatlan látnivaló a fővárosban
• A Skansen a világ legrégebbi szabadtéri néprajzi múzeuma, a főváros egyik legkedveltebb látványossága
• Az ország északi része tökéletes helyszín egy kis téli sarki fény vadászathoz

Az UNESCO Világörökségi Listáján a következőket találjuk:

• Kulturális örökség kategóriában: Drottningholm Királyi Palota
• Birka és Hovgarden (viking települések)
• Engelsbergi Vasmű
• Tanum sziklarajzai
• Skogskyrkogarden (temető)
• Hanza-város Visby
• Lapp-vidék
• Gammelstad templomközössége
• Karlskrona hadikikötője
• Dél-Aland mezőgazdasági körzete
• Nagy Copper-hegy (Rézhegy) bányászati területe Falunban
• Varberg Rádióállomás
• Struve földmérő vonal
• Természeti örökség kategóriában: Magas Part

Beutazási feltételek

Svédország az EU és a schengeni övezet tagja, érvényes személyi igazolvánnyal, jogosítvánnyal is tudunk utazni. Az ennél hosszabb tartózkodást be kell jelenteni, munka- vagy tanulói jogviszony és biztosítottság szükséges az országban maradáshoz.

Érdekességek

• Igen híres a svéd bútortervezés (főleg lakberendezési eszközök) és a háztartási eszközök gyártása. A tiszta és egyszerű formák jellemzik.
• Nagyon híresek még a svéd kristály- és üvegtárgyak, a svéd sajtok és vodka. Ajánlott ajándékként valamilyen ilyesmi terméket hazahozni, hiszen igen közkedveltek kinn.
• Az utcák szélességét és a közterületek méretét mind szigorú szabályokkal határozzák meg, a közeterületek emberléptékűek, a járdán gyalogosan, babakocsival és kerekesszékkel is mindenhol elférni
• A svéd emberek nem éppen zárkózottak. Nagyon közvetlenek és udvariasak.
• Figyelnek a szabályok pontos betartására.
• Svédország az arányos kutatás-fejlesztés és innovációs ráfordítások tekintetében a világ egyik vezető országa
• A svédek az egyik legnyitottabb nemzet a világon
• A svédek azon nemzetek közé tartoznak, amelyek a legtöbbet használják az internetet üzleti és magáncélokra.
• Svédország a világ harmadik legnagyobb „zeneexportőre”
• Híres svéd zenekarok: Abba, Ace of Base, Roxette, Avicii, Basshunter, Eric Prydz, Axwell, Robyn

Stockholm

A világ egyik legcsodálatosabb északi városa. Svédország fővárosa és legnagyobb városa. Területét hivatalosan Stor-Stockholm-nak hívják, ami magyarul Nagy-Stockholmot jelent. Régen a magyarok, bár nem hivatalosan, de Istókhalmának hívták. A nevének jelentése cölöpös sziget (ugyanis a stock cölöpöt, a holm pedig szigetet jelent).

Stockholm 14 szigetre épült, melyek a Malaren-tó és a Balti-tenger találkozásánál találhatóak s melyeket 53 híd köt össze. Talán nem is csoda, hogy sokan úgy emlegetik, mint „észak Velencéje”. Történelme egészen 1252-ig vezethető vissza, hiszen ekkor merült fel a város neve legelőször egy adó- és vámmentességet ígérő okiratban. Az alapító atya nem más, mint Birger Jarl királyi helytartó. 1419-től lesz az ország fővárosa. Stockholm három nagyobb részre osztható: Innerstaden (belváros), Söderort (déli külváros) és Vasterort (nyugati külváros). A város központja vízen van.

Főbb látnivalói: a történelmi óváros benne a Királyi Palotával, melyben ma XVI. Károly Gusztáv király lakik és a Riddarholms-templom, mely a svéd királyok temetkezési helyéül szolgál. Több mint 600 szobája van, ezek közül látogathatók a királyi lakosztályok, az állami csarnok, a lovasság lakosztályai, a Kincstár, a Palota Múzeum és a III. Gusztáv kori Múzeum. Ezeken kívül utcái miatt is érdemes ide látogatni, hiszen teljes mértékben hagyományőrző polgári házakkal találkozhatunk.

Érdemes megnéznünk:

• Stockholm művészeti alkotásnak is beillő színes metroállomásait
• a nagy tengerészeti múltra emlékeztető Vasa hadihajó
• Gamla Stan óváros
• Högtorget városnegyed
• Drottningholm Palota (a király nyári rezidenciája, egyben a Világörökség része)
• a Drottningholm Udvari Színház
• Skogskyrkogarden-temető, mely szintén szerepel a Világörökségi listán
• Az Aquaria Vízi Múzeum
• a Sager Ház
• a Bergius Botanikus Kert
• Gripsholm Kastély
• Rosendal Kastély
• Stockholmi Városháza
• Skokloster Kastély
• Storkyrkan (a stockholmi katedrális)
• De aki inkább szórakozna, annak ajánlatos ellátogatni a Casino Cosmopol-ba, a Gröna Lund Vidámparkba vagy a Millesgården Látvány Parkba.

Tudta?

• Ki ne hallott volna Alfred Nobelről?! Igen, ő az, aki világhírnevet szerzett a városnak, többek között azzal, hogy feltalálta a dinamitot, s később szorgalmazta a Nobel-díj megalapítását. A vegyész és feltaláló itt született 1833. október 21-én
• A stockholmi Királyi Palota a világ legnagyobb palotája, amelyet ma is államfő használ!
• A Stockholm-szindróma egy stockholmi túszdrámáról kapta a nevét. Lényege, hogy a túszok szeretetet, vonzalmat kezdenek érezni rabtartóik iránt. A Stockholm-szindróma olyankor léphet fel, amikor a sok bántás mellett a rab figyelmet, kedvességet tapasztal a rabtartója részéről, ugyanakkor teljesen ki van szolgáltatva neki. Nevét egy 1973-as túszdráma miatt kapta, ugyanis két rabló abban az évben megtámadott egy bankot és túszul ejtett négy alkalmazottat. A 131 órán át tartó összezártság különös hatással volt a túszokra, az egyikük legvégül el is jegyezte magát az egyik bűnözővel.