Svájc utazás

A Svájc a világ egyik leggazdagabb országa, Európa és a világ egyik pénzügyi központja. A világ minden táján híres kitűnő minőségű csokoládéjáról, pikáns sajtjairól, aprólékosan kidolgozott óráiról és elképesztő természeti szépségéről. A Közép-Európai ország szomszédos Franciaországgal, Németországgal, Ausztriával, Liechtensteinnel és Olaszországgal. Híres politikai és katonai semlegességéről, ennek ellenére számos nemzetközi szervezet székhelye található az országban.

• Hivatalos neve: Svájci Államszövetség
• Fővárosa: Bern
• Nemzetközi szervezetek székhelye: Genf
• Terület: 41 284 km2
• Népesség: kb. 8 500 000
• Hivatalos nyelvek: német, francia, olasz, rétoromán
• Pénznem: 1 db svájci frank (CHF) = 100 rappen, nagyjából 280 forint

Az országról

A több mint a fél ország felét elfoglaló Alpokban található Európa leghosszabb gleccsere (Aletsch), mely közel 25 km hosszú folyamot képez. Az ország másik nagyobb tájegysége a Jura-hegység, mely a francia oldalt zárja le mészkőhegyeivel. A Svájci-medence köti össze a két részt hullámos és végtelen dombvidékével. Itt található Svájc igazi gazdasági centruma. Ezek után nem csoda, hogy a legszebb és legváltozatosabb vidéknek mondják. Igaz, területe akkora, mint a magyar Alföld, mégis igen közkedvelt a turisták körében.

Folyók: Rajna, Rhone, Inn, Aare, Ticino

Tavak: Genfi-tó, Zürichi-tó, Bodeni-tó, Neuchateli-tó, Vierwaldstatti-tó, melyek nyáron a magyar utazók körében is népszerű úti célnak számítanak

Történelem

Történelme során a jól védhető hágók segítették függetlenéségének megőrzésében, valamint a virágzó kereskedelem kialakulásában is nagy szerepük volt, hiszen ezek irányába korlátozódott az Alpok vidékén keresztül haladó forgalom. Előbb a Frank, majd a későbbi Habsburg birodalom része. Ezek az idők segítettek a kereszténység meghonosodásában és a gazdag svájci kereskedővárosok kialakulásában. 1315-től (morgarteni csata) már részleges függetlenséget szerzett, mégis csak az 1648-as vesztfáliai békében ismerték el az európai államok Svájc függetlenségét és a háborúk ideje alatti semlegességét. Az ország egyik világháborúban sem vett részt. Politikája, gazdasága és szociális helyzetének magas színvonala példaértékű a világ minden országa számára. Az ország 2002-ben lett az ENSZ tagja, az Európai Unióba a mai napig nem lépett be. Svájc a shengeni övezet tagja, magyar állampolgárok számára vízummentes a beutazás és a három hónapnál rövidebb tartózkodás.

Érdekességek

Egyik legismertebb növénye az igen ritka és védett havasi gyopár, mely csak az alpesi területeken honos. Az ország legismertebb kutyafajtái a bernáthegyi és a berni pásztor, melyeket leginkább hegyi mentőkutyáknak képeznek ki.

Az országban virágzik a kultúra. Könyvtárak, székesegyházak, színházak és múzeumok várják a turistákat. Leghíresebb múzeumok:

• - a Nemzeti Múzeum Zürich-ben
• - Svájci Történelmi Múzeum Schwyzben
• - és a Chateau de Prangings Nyon közelében.

Ezen kívül érdemes ellátogatni a Dinoszaurusz Múzeumba, az Olimpiai Múzeumba, a Svájci Hadtörténeti Múzeumok egyikébe, de teljesen egyedülálló élményt nyújthat a Ballenberg Skanzen is. A skanzen jelszava: "Svájc, ahogy valaha volt". Az ország egész területéről hozott, több mint 100 darab, múlt századi öreg épületet állítottak itt fel a történelmi kerteken és mezőkön. Láthatunk eredeti svájci iparmesterségeket bemutató házakat, és gazdasági udvarokat, melyek akár 250 állatnak is otthont adnak, pont mint a régi időkben. A skanzen tökéletes helyszín, ha a soha át nem élt korok, a színes vidéki élet iránti nosztalgiát tapasztalnánk meg.

Gasztronómia

A svájci konyha is kevert, hiszen négy különböző kultúra keveredett össze az évek során. Természetesen gasztronómiáját a környező országok is gazdagították. A svájciak a sajtkészítés nagy mesterei, nem hiába egyik kedvelt hozzávalójuk a sajt. Bármelyik éttermet meglátogatva bódító sajtillattal találkozunk, s biztosak lehetünk abban, hogy étkezésünk során a legismertebb sajtból készült ételeiket, mint a Fondue és a Racclette, is látni fogjuk valamelyik pincér kezében.

A Fondue (ejtsd: fondü) jó és jó hangulatot ad – mondja egy svájci szólás. Igaz, hogy a szó francia eredetű, mégis ezt a cserépedényben olvasztott sajtmártást tipikusan svájci ételnek tartják, melyet vidám, "szertartásszerű" étkezéssel szoktak fogyasztani. A Racclette (ejtsd: raklett) egy grillezett sajt főtt burgonya vagy zöldségkörettel tálalva. Nem a könnyed ételek kategóriájába sorolható. Ezért is ajánlják hozzá minőségi boraikat vagy a Ginepi nevű, közönségkedvenc borókalikőrt. Nem szabad megfeledkezni a híres svájci csokoládékról sem. Aki Svájcban jár, annak szinte kötelező valamilyen csokoládés desszertet megkóstolnia a felejthetetlen élmény kedvéért.

Tudta?

Egy régi svájci szokás szerint, ha a fondü-villánkról lecsúszik a falat, fizetni kell egy üveg bort az asztalnál ülőknek. De, ha egy hölgy villájáról esik le, csókkal kell "fizetnie" a társaság bármely tagjának.

Leghíresebb városai:

Az Alpok és a Jura-hegység természeti adottságai a téli sportok szerelmeseit biztos elbűvölik majd. Azokat, akik gyógy- és üdülőhelyeket keresnek, vagy szimplán csak nagyvárosokat szeretnének látni, feltétlen meg kell meg kell látogatniuk eme csodálatos ország városait, tájait, legfőképpen Bern, Zürich és Genf városokat.

Bern : a város óvárosi részét az UNESCO 1983-ban felvette a világörökségi listájára mivel a város, az egyik legjobban megóvott középkori európai városközpont

Genf: a legkisebb létező világváros

Basel: 1450 óta egyetemváros, számos multinacionális vállalat központja

Lugano: a titkos főváros

Bern

A város közel ezer éve lakott. Svájc fővárosa és negyedik legnépesebb városa. Az egyetemi város az ország középső táján fekszik, közel az Alpokhoz. Egy olyan jó adottságokkal rendelkező országban, mint Svájc, bizony sokat jelent, hogy sokak szerint Bern az ország legbájosabb települése, hiszen belvárosát a gyors folyású Aare folyó kanyarulata veszi körül. Ezáltal olyan lesz városközpontja, mint egy félsziget. A folyó miatt a békés várost nagy méretű, lekerekített kövek övezik. Az épületek jobbára homokkőből épültek, és hiába van tele modern üzletekkel a központ, a közel 500 éves házak és a villamosok csörömpölése visszarepít bennünket a múltba.

Bernben találjuk az egyik leghosszabb fedett vásárlósétányt. Itt, és a mellette tolongó kis utcákban rengeteg éttermet, kávéházat találunk. Óvárosi része az UNESCO Világörökségi listáján szerepel széles utcái, XVI. századi kútjai, a Zeitglockentrum Óratorony (1218), a Münster Székesegyház (1492), és a XV. században épült Városháza miatt. A város további nevezetességei: a Medveverem (az a Nydegg híd lábánál áll, s igazi medvéket tartanak ott, hiszen a város egyik címerállata), a Rózsakert, melyből csodálatos kilátás nyílik az óvárosra. A Bundeshaus (Szövegtségi Parlament), a Kafigturm és a Hollanderurm torony, Berni Botanikus Kert, a Dählhölzli Állatkert, a János-templom, a régi Bümplitz kastély, a Wittigkofen kastély, vagy a Bubenberg-emlékmű. Nem könnyű választás.

Genf

A svájci óragyártás központja, egyben számos világszervezet székhelye is, például az ENSZ európai központja, de itt található a WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) és a WTO (az ENSZ Kereskedelmi Világszervezete) és a Nemzetközi Vöröskereszt is. Az Alpok és a Jura hegyei között található az ország harmadik legnagyobb városa, melyet a Genfi-tó és a Rhone-folyó igazán festői tája vesz körül. A vizek találkozásánál találunk egy Jet d'Eau nevű kb. 110 méter magasra lövellő vízsugarat.

A város azoknak ajánlott, akik imádnak síelni, vagy azoknak, akik a múzeumok és színházak világának szerelmesei. Híres múzeumok: a Nemzetközi Vörös Kereszt és a Vörös Félhold Múzeum, a Művészeti és Történeti Múzeum, Voltaire Múzeum, de említhető még az Öreg Hangszerek Múzeuma is. További nevezetességek: Szent Péter Székesegyház, a közelében levő Place du Bourg-de-Four, mely Genf egyik legöregebb tere, Bocskai István szobra, Bartók Béla szobor vagy Jean-Jacques Rousseau szülőháza (a filozófus és egyben a felvilágosodás egyik legnagyobb személye 1712-ben itt született).

Érdekesség: ha december 11-én járunk Genfben egy hagyományos ünnepnek is (l'escalade) tanúi leszünk, melyben a méltán híres svájci csokoládé és marcipán fontos szerephez jut.

Zürich

Svájc legnagyobb és legfontosabb kereskedelmi-ipari városa. A Zürich-tó és a Limmat folyó találkozásánál fekszik. Az óvárosi rész, és Európa egyik legszebb, legelegánsabb bevásárló utcája a híres Bahnhofstrasse, ahol számtalan üzlet várja az odalátogató turistákat. A mellette található szűk utcákon sétálgatva igen szép, régi épületeket, cégéreket, vendéglőket láthatunk. Három nagy temploma van: Szent Péter Templom, mely hatalmas óraszámlapja miatt híres Európa szerte, a gót Fraumünster Templom és Kolostor, mely a Chagall üvegablakairól neves, és legvégül a Grossmünster, mely tornyából csodálatos kilátás nyílik a városra. Ezen kívül megtekinthetjük a Miasszonyunk-templomot, vagy Thomas Mann belvárosi lakóházát is, de akár részt vehetünk egy hajókiránduláson is a Zürich-i tavon.

Azoknak, akik szeretik a fürdővárosokat, mindenképp el kell látogatniuk ide, hiszen 5 szabadstrand, a strandfürdők és folyóparti fürdőhelyek egész sora várja a turistákat. A leghíresebbek: Stadthausquai Frauen-Limmatbad a Stadthaus rakparton, Unterer Letten, Alpamare vízipark. Természetesen Zürich az híres és drága ékszerek, órák mekkája. Aki itt néz ki magának egy-egy darabot, annak igenis a zsebbe kell nyúlnia, hiszen a svájciak nem szoktak és nem is szeretnek alkudni. Állításuk szerint: "nincs alku, csak vásárfia!" A városban tanult Albert Einstein fizikus is.