Románia utazás

Románia az igazán különleges természeti szépségek, az érdekes történelmi és műemlékek országa. A legváltozatosabb kelet-európai állam, melynek a hatalmas kirándulásra igen alkalmas erdejei között találhatjuk számtalan hagyományőrző, vidám vagy éppen ellenkezőleg modern városait. Emellett a völgyekben még felfedezhetünk utunk során, igazi romantikus regényekbe illő kis falvakat is, melyeknél nem ritka a fatemplom, vagy egy közeli, az ország területén szétszórt díszes kolostorok egyike sem.

De ki nem hallott még az erdélyi, pontosabban székely faragott fakapukról? Vagy magáról az erdélyi vendégszeretetről? A székelyek őszinte, kedves és vendégszerető emberek. Az erdélyi falvakban egyszerű, múltidéző környezet vár minket. Talán ezért is mondják e vidékre, hogy “egy darabka múlt hazája”.

Hatalmas kastélyokat, sok csatát látott várakat és erődítményeket találunk az ország területén, melyekhez a csodaszép természetben kanyargós utakon keresztül juthatunk el. Az országot északról Ukrajna, Moldova, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária határolja. Mindemellett van tengerpartja is, hiszen keleti határa a Fekete-tenger. Az ország 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Nem a schengeni övezet része, de magyar állampolgárok számára a beutazáshoz a tartózkodás utolsó napjáig érvényes útlevél helyett érvényes személyi igazolvány is elegendő.

A Morton’s Travel utazási iroda az amerikai csoportos utazások piacvezetője, 28 év utazásszervezési tapasztalattal.

Főbb tudnivalók:

• Terület: 238 391 km²
• Népesség: kb. 19.500.000 fő
• Államforma: köztársaság
• Főváros: Bukarest
• Hivatalos nyelv: román
• Hivatalos pénznem: 1 román lej = 67 forint

Domborzat

Talán nem is csoda, hogy azok akik már jártak az országban, csakis ámulattal tudnak beszélni róla. A Kárpátok láncolata szinte az egész ország területére kiterjed. 12 legmagasabb csúcsa 2500 méter fölé magasodik. Legmagasabb hegye a Fogarasi havasokban található 2544 méter magas Moldoveanu-csúcs. A Kárpátok déli oldalán találhatjuk a Havasalföld és a Moldva dombságait, melyeket hosszanti folyók szabdalta alföldek és sík szakaszok követnek. Az ország legnagyobb folyója a Duna. Több mint 1000 kilométer hosszú szakasza található itt, mely egy háromágú deltával torkollik végül a Fekete-tengerbe.

A Duna-delta igen értékes, és védett. Európa második legnagyobb deltatorkolata (a Volga-delta a legnagyobb) és területén több mint 1200 növényfaj, 300 madárfaj (többségük védett) és 45 édesvízi hal él együtt. Románia folyói ezen kívül még a Tisza, Maros, Szeret, Olt, Zsil, Prut, Szamos, Temes és a Körösök.

Természetesen az ország területén találhatunk tavakat is, melyek közül a legnagyobb egy mesterséges tó, a Békási-víztároló. De természet alkotta tavakat is találhatunk, ilyen például a Szent Anna-tó, mely egy vulkáni kráterben található, vagy a Gyilkos-tó, mely akkor keletkezett, mikor a Kárpátokban egy hatalmas hegyomlás volt.

Történelem

A románok először a tatárjárás után kezdtek szerepelni a forrásokban. A XIII. századtól a Havasalföldön, Moldvában és Erdélyben találkozhatunk velük. A középkorban vlachoknak nevezik őket, illetve oláhoknak. A románok, saját nevüket a ruman szóból, jelentése római, eredeztetik. Erdély a Magyar Királysághoz tartozott a XVI. századig, majd egy évszázad erejéig, mint Erdélyi Fejedelemség létezett. Az Osztrák-Magyar Monarchia szerves része egészen a Monarchia felbomlásáig, majd Magyarországtól is elcsatolták a Trianoni békeszerződés értelmében. Havasalföld és Moldva hűbéri viszonyban álltak az egykori Magyar Királysággal.

Egy rövid önállóság után az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartoztak. A XX. század elején a román nemzeti mozgalom a királyságbeli és az erdélyi románság egyesítését tűzte ki célul. Románia 1916-ban az Antant oldalán belépett az I. világháborúba. A nagyhatalmak elfogadták az országot és az ország által kért területeket. Mint már említettük a békeszerződés értelmében elcsatolták Magyarországtól Erdélyt, mindemellett Bánátot, Partium vidékét és Bukovinát. A II. világháború és az 1965-től kormányra lépő Nicoae Ceausescu diktatúrája természetesen mindenki számára ismeretesek. 1989-ben tört ki a román forradalom az évtizedes személyi kultusz és a rendszer megtörésére. Az eredmény nem maradt el, az országba bevezették a parlamenti demokráciát. 2004-ben kezdődtek az első tárgyalások arról, hogy az Európai Unió tagja lehessen az ország Bulgáriával egyetemben, majd 2007. január 1-jén ez meg is történt.

Érdemes megnézni

UNESCO Világörökségi listáján a következőket találjuk:

• Duna-delta
• Erdély erődtemplomos falvai (pl.: Székelyderzs)
• Horezu-kolostor
• Észak-Moldávia templomai
• Dák erődítmények az Oratie-hegyekben
• Segesvár történelmi központja
• Máramaros fatemplomai.

Románia területén 13 nemzeti park található: Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park, Domogled - Cserna-völgy Nemzeti Park, Kelemen-havasok Nemzeti Park, Királykő Nemzeti Park, Nérai-szoros Nemzeti Park. Radnai-havasok Nemzeti Park, Retyezát Nemzeti Park, Szemenik - Krassói-szurdok Nemzeti Park, Zsil-völgy Nemzeti Park, Buila-Vânturarița National Park, Cozia Nemzeti Park, Csalhó Nemzeti Park, Măcin-hegységi Nemzeti Park.

Ha falusi vendéglátást szeretnénk tapasztalni, Erdélyt nem érdemes kihagyni! De itt készüljenek fel arra, hogy a házigazda megsértődik, ha üdvözlés után nem gurítunk le vele „egy kis házi nedűt”.

Egészségüket, szépségüket szeretnék megőrizni, szintén ajánljuk az országot, hiszen számtalan gyógyulásra kialakított barlang és fürdő (gőz és termál) várja az embereket. Például, ilyen a Herkulesfürdő, Tusnádfürdő. Tipp: Eforie Nord és Eforie Sud üdülőhelyek mellett terül el a magas sótartalmú Techirghiol-tó, amelynek iszapját gyógyászati kezelésekre is használják, hiszen hatása egyedülálló.

A körülbelül 240 kilométer hosszú román tengerparton egymást érik a különböző szolgáltatást nyújtó szállodák. A tengerpart igazán felkapott üdülőhelyei például a Mamaia, az Eforie, vagy a Mangalia. Az előszezon itt is májusban, júniusba indul, de a legalkalmasabbnak a július ígérkezik, hiszen akkor már igazán elfogadható tengerparti hőmérséklet fogad majd bennünket.

Gasztronómia

A kiadós kontinentális reggeli után Erdélyben a fő étkezés általában levessel indul pl.: Havaselyén, Tárkonyos Pityóka leves, melyet a tartalmas főfogás követ, mely általában valamilyen hús (sertés, bárány) körettel (rizs, szalmaburgonya esetleg sima puliszka). Különlegességnek számít a puliszka, mely egy kukoricadarából készült étel. Tejföllel, tehén- vagy juhtúróval fogyasztják. Nem ritka, hogy halféleségek is az asztalra kerülnek. A desszert ritka, inkább könnyed gyümölcskelyheket, fagylaltféléket fogyasztanak.

Erdély

Románia legérdekesebb idegenforgalmi központja. Területe több földrajzi és történelmi egységből tevődik össze, melyek igen hűen őrzik a kulturális hagyományokat. A terület magába foglalja Belső-Erdélyt (Székelyföld), a Partiumot, Bánságot vagy más néven Bánátot. Erdély kiterjedése nyugat-kelet irányban 480 km, észak-dél irányban 400 km. A táj egyszerűen magával ragadó: Alföldek, medencék, dombok, völgyek, hegyek, míg a szem ellát. Legmagasabb pontja a Moldoveanu-csúcs a Fogarasi-havasokban (Déli-Kárpátok), mely egyben Románia legmagasabb pontja is. A jelenkori Erdély egy igen sokszínű, vagy mondhatni multikultúrális régiója Európának. Ez szinte természetes is, hiszen itt találkoznak a közép-európai és a balkáni hatások, vallásilag pedig a katolikus, protestáns és görögkeleti kereszténység választóvonalában fekszik.

A magyar embernek élete során egyszer mindenképp át kell élnie az élményt, amit Erdély nyújt. Ezen a tájon magyarul beszélnek, hiszen jobbára magyarlakta területekről van szó. Olyan településeket is találni errefelé, ahol valósággal megállt az idő. Több évtized, de egyes településeken nem ritka a több száz év, mely óta nem változott semmi sem. A természet varázslatossága és szinte érintetlen mivolta, a levegő tisztasága, a szinte átlátszó patakok nyüzsgő folyama a városi embereket teljesen leveszi a lábáról. Ehhez adódik hozzá a vidéki emberek híres vendégszeretete, mely mai napig fennáll. Nem ritka manapság, hogy kifejezett erdélyi turistautakat terveznek, hiszen egyre nagyobb érdeklődésnek örvend ez a kincs.

A látnivalókat oldalakon keresztül lehetne bemutatni, felsorolni, ezért csak néhányat említenénk meg: Kolozsvár: Kálmán Imre: Marica grófnője óta, szinte mindenki ismeri azt a híres szövegrészletet, hogy: Szép város Kolozsvár, Majd ott lakunk a Szamosnál… Jöjj hát, mér haboznál, Angyalkám gyere már! A történelmi Erdély kulturális-irodalmi fővárosa. A városközpontban számtalan látnivaló vár bennünket. Mátyás király szülőháza és emlékműve, Szent György lovasszobra, templomok, a Redut (Erdélyi Néprajzi Múzeum), hogy csak néhányat említsünk.

Brassó, Segesvár, Nagyszeben, Beszterce, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda… rengeteg történelmileg fontos, látnivalókat és emlékeket őrző város található itt. Mind egy kicsit más, mind egy kicsit hasonló, mind csodálatos. Egymást érik az erdőtemplomok, ortodox templomok, főúri kastélyok, várak, régészeti emlékek, múzeumok, só- és aranybányák, barlangok, melyek közül a választás igen nehéz. Mind megőriztek egy-egy darabka múltat.

Érdekességek:

• Borszék, Románia legtisztább levegőjű települése. 2004-ben a borszéki ásványvizet a világ legfinomabb vizének választották
• Barcaszentpéter: Európa egyetlen dinoszaurusz lelőhelye
• Slatioarai ősfenyvesben több mint 500 éves „famatuzsálemek” élnek
• Berca területén található egy híres iszapvulkán
• Vlad Dracul, sőt még a fia is népszerű történelmi és pop-kultúrális figurák Romániában; szállodák, vendéglők cégérein gyakori jelenségek
• Erdély angol neve Transylvania
• Drakula grófról elhíresült törcsvári (Bran) kastélyt több mint százmillió euróért (25,5 milliárd forintért) adták el
• Van kifejezetten erdélyi faluturizmus is. Kipróbálhatjuk többek között a szekértúrát, kürtőskalácssütést, lovasszánozást (télen), tehénfejést, igazi disznóvágást
• A magyar irodalom számos nagy alakja született vagy tevékenykedett élete során a tágabb értelemben vett Erdély valamely területén, például ilyen volt Arany János, Kemény Zsigmond vagy Gyulai Pál
• A XIX. században, a magyar könyvkiadás egyharmada erdélyi volt
• A magyar és a nemzetközi irodalom számos nagysága írt Erdélyről. Például: Jókai Mór (Erdély aranykora, Egy az Isten), Móricz Zsigmond (Tündérkert), vagy éppen Tamási Áron (Ábel a rengetegben)

Bukarest

Bukarest (románul Bucuresti) Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és egyben kulturális központja. Bukarest nevének első fele a román eredetű "bucurie", vagyis boldogság szóból, és "-esti" szóból tevődik össze. A hivatalos és megtalált dokumentumok először 1460 táján említik, pontosabban Vlad Tepes fejedelem által aláírt „üzleti” papírban olvashatjuk a település nevét. A román diktátor, Ceausescu, szerette volna, ha megváltozik a főváros arculata, hangulata. Szó szerint leromboltatta a várost és újjáépíttette neoklasszicista stílusúra. Bukarestet a háborúk (és a diktatúra) előtt Kelet Párizsának tartották.

A város mai igen sajátos hangulatát a háború előtt épült, hatalmas épületek és az érdekes díszítésű polgárházak adják. Bukarestben rengeteg múzeum, templom és építészeti emlék vonzza a művészetre éhes látogatókat, mindemellett a hatalmas parkok nyújtanak igazi kikapcsolódást a turistáknak. Találhatunk itt különleges kormányzati negyedet, modern irodaházakat, és egy nem mindennapi óvárosi részt is.

Főbb látnivalók:

Palatul Parlamentului ország fővárosának közepén, egy mesterséges dombon épült fel. Még Ceausescu építette saját rezidenciájaként. Nem titkolt célja mégis az volt, hogy Európa legnagyobb épületét építteti meg. Kezdésként lerombol egy városnegyedet, majd felépíttette a 12 emeletes, 3100 szobás épületet. A gigantikus Köztársasági Palota, később a Nép Háza, majd napjainkban a Parlament Palotája ad otthont a Képviselőháznak, a Szenátusnak és az Alkotmánybíróságnak. Az épületet a Guiness rekordok könyvében is szerepel: ez a világ legnagyobb közigazgatási épülete 365 000 négyzetméter alapterülettel. A palotától még a párizsi Champs Elysées-nél is szélesebb sugárút (mai nevén Bulevardul Unirii) indul keleti irányba. Természetesen a sugárút alapötletét a párizsi út adta.

Nemzeti Tudományos és Műszaki Intézet: Ceausescu a feleségének is építtetett egy hatalmas épületet, szemben a Palatul Parlamentului-val, amit ő használt. Elena Ceausescu iskolai éveit nem ott fejezte be, ahol szerette volna, ezért mindig csak álom maradt számára, hogy kémikus legyen. Így már szinte csak természetes lehet, hogy őt választották meg a Román Tudományos Intézet elnökasszonyának. Bár az épület mai napig befejezetlen, de még így is a Román Tudományos Akadémia 29 intézete használja.

Stavropoleos templom: szintén a fővárosban, Bukarestben található ortodox emlék. Mind templomi, mind kolostori része, gyönyörű látványt nyújt. Mérete megegyezik egy kápolnájéval, de amit belül tartogat, igenis lenyűgöz bennünket. Freskók kívül és belül, aranyozott ikonosztáz, ápolt kert.

Keresztelő Szent János templom: A Piata Unirii-hez közel található ez a kis templom. Amiről felismerhető az a hatalmas, szőlőlevél-motívumokkal gazdagon díszített aranyozott-és festett fa ikonosztáz.

Falumúzeum: a főváros egyik legérdekesebb látnivalója a gazdag gyűjteménnyel bíró Skanzen Erre a hatalmas beparkosított területre 60-nál is több falusi házat állítottak fel, eredeti állapotban. Ez azt jelenti, hogy udvar, gazdasági épületek és még korabeli kerítéseket is láthatunk eredeti állapotban. Sétánk alatt visszatérünk a román múltba.

Ezeken kívül látogassunk el néhány múzeumba: George Enescu Múzeum, Grigore Antipa Természettörténeti Múzeum, Theodor Pallady Múzeum, vagy tekintsük meg a Román Diadalívet, és a Román Operaházat.

Tipp!

1879-ben nyílt meg az óvárosi részben egy igen hangulatos és szép söröző, a Caru cu Bere. Festett falak és pompás színű üvegablakok fogadnak bennünket. Az igazán díszes helyen, mint a román vendéglátásra jellemzően, súlyra vonatkozóan állapítják meg az árakat. Még ha nem is vacsorázunk ott, az élőzenét hallgassuk meg egy jó korsó barna sör társaságában. Megéri!

Arad

Arad Románia egyik jelentős városa. Az egykori Arad vármegye székhelye. A XX. században bővítették ki területét, hiszen hozzácsatolták Kisszentmiklós, Mikelaka, Öthalom, Újarad és Zsigmondháza településeket is. A város területén számos látnivaló akad, egy részük még magyar vonatkozású. Az aradi csillagerődöt 1999 óta román-magyar békefenntartó misszió felügyeli. Mindazonáltal a vár mellett találjuk az 1881-ben felállított vértanúk emlékét őrző oszlopokat (melyek a kivégzés helyén állnak) is. Az emlékoszlopok alatt őrzik a vértanúk sírjait. Az Attila téren (ma a Megbékélés parkja nevet viseli) állították fel újra Zala György alkotását, az aradi vértanúk monumentális emlékművét.

Ezen kívül az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc emlékére építettek még egy művet, melyet szintén érdemes kinn tartózkodásunk alatt megtekintetünk. A szecessziós kultúrpalota 1913-ban épült, s azóta ad helyet az igazán látogatott Történeti Múzeumnak. Természetesen a kultúra és a városi turizmus részeként számos templomot is megtekinthetünk. Közülük néhányat: a református templom, melyben Horthy Miklós tartotta esküvőjét. Említhető a neogót evangélikus templom, a szerb ortodox templom, a görögkeleti templom, vagy a belvárosi imaház is. Mindemellett hatalmas körútjain, a fák vékony sora alatt, a vásárolni, nézelődni vágyókat üzletek végtelen folyama várja. Kicsi kávézók, éttermek, cukrászdák vegyülnek el a házak és irodák között. A közlekedésre figyeljünk oda. Jobb nem lelépni a járdáról, ha már villog a jelzőlámpa! Pénzt váltani, csak valutaváltónál szabad.