Bulgária utazás

Bulgária Délkelet-Európában a Balkán-félszigeten elterülő ország. Északon Románia, keleten a Fekete-tenger, délen Törökország és Görögország, nyugaton Macedónia és Szerbia határolja. Az ország felszínét három nagy, övezetesen elhelyezkedő táj határozza meg. Északon a Duna mentén, mely a legjelentősebb folyója, egy lösszel borított, hullámos vidéket a Bolgár-táblát találjuk. Középen, éghajlati választóként a Balkán-hegység és a vele párhuzamosan futó, erdőkkel borított Szredna Gora húzódik, melyet intenzív gazdasággal rendelkező medencesor választ el a harmadik legmagasabb egységtől, a Rila-Rodope masszivumtól.

A változatos felszín mellett Bulgária vidéke igen gazdag tavakban is. Három nagyobb tava: Burgaszi-tó, Iszkar-víztároló, Sztudenkladeneci-víztároló. Mégis, talán mind közül a bolgár tengerpart a legfontosabb, mely a legkeletibb tájegysége az országnak. A tengerpart 354 km hosszú, változatos felszínű, hol lankás, hol dombos vagy épp hegyekkel tarkított. Partja homokos és lassan mélyülő.

Egyéb fontos tudnivaló:

• Népesség: 7.000.000 fő
• Fővárosa: Szofija (Szófia)
• Hivatalos nyelv: bolgár, de beszélnek törökül, görögül
• Vallás: ortodox keresztény, iszlám
• Nemzeti valuta: 1 leva = 100 sztotinka = kb. 162 forint
• Bulgária tökéletes úti cél azok számára, akik változatos és programokkal teli kikapcsolódásra vágynak.

Egy kis történelem

Bulgária területén már i.e. 6500 környékén éltek népcsoportok. Időszámításunk előtt a trák, perzsa és kelta birodalmak csatározásainak színhelye. A néhai Római, majd a Bizánci Birodalom része, később a nagyobb népvándorlások ideje alatt gótok és hunok által lakta terület. De végül a szlávok, török nyelvű bolgárok telepedtek le és alapítottak keresztény államot. Kulturálisan virágzó és erős ország volt, mégis a török majd 500 évig uralta.

Ezek ellenére megőrizte nyelvét, vallását és kultúráját. 1878-tól független ország ismét, bár ez sajnos nem tarthatott sokáig, hiszen a vesztes háborúk, majd a szovjet ellenőrzés ugyancsak korlátozta az ország vezetését. Rendszerváltása 1990-ben volt, azóta parlamentáris köztársaság. Történelme során a végső függetlenségét egy nagy gazdasági összeomlás követte. Mégis a folyamatos fejlődés és gyors talpra állása egészen odáig vezetett, hogy ma a NATO és az Európai Unió tagja.

A sokszínű kultúra

Bulgária területén több mint 30 történelmi-és egyben kulturális rezervátum, s közel 40.000 emlékmű található, melyek különböző történelmi időket tárnak a látogatók szeme elé. Ezekből az UNESCO Világörökség Védnökségi listáján 7 történelmi emlékmű és 2 rezervátum található.
Megnevezve:

• a szvestari trák sírhely
• a kazanlaki trák sírkamra
• a madarai lovas
• Bojana-templom
• az ivajloi kőkolostorok
• a rilai kolostor
• Neszebar egész óvárosa
• Szrebarna Rezervátum
• és a Pirini Nemzeti Park.

A nagyobb városokban is fellelhetőek megmaradt építészeti remekek, mint például Plovdivi óvárosának római emlékei, Szozopol… stb. Bulgária híres még templomairól, melyekben középkori freskók és egyedi ikonok díszelegnek és kolostorairól, melyekben a turisták akár eltölthetnek egy-egy éjszakát is. Ezt a programot azért találták ki a bolgárok, hogy az emberek jobban megértsék a kolostor magányát kedvelő szerzetesek világát. Ezen kívül számtalan kulturális intézményt találhatunk az országban: Könyvtárak, múzeumok, színházak árulkodnak az ország sokszínű kultúrájáról.

Hagyományok

A bolgár hagyományhoz hozzá tartoznak az egyedi népviseleti ruhák, ilyen például a csemodreskovci-feketeruha, és a belodreskovci-fehérruha, s a különleges hangzású hagyományos hangszerek, mint a kaba-dud, kétcsövű síp, bolgár mandolin és a talán nálunk is ismert kereplő. A beöltözés általában akkor jellemző a bolgárokra, ha épp valamelyik népi szokásukat ünneplik. Például ilyen náluk a bolgár laduvane, mely egy újévi hagyomány, csakis lányoknak, hiszen ez egyfajta "házasságkötésre vonatkozó csoportos jövendölés".

A Trifon Zarezan, mely egy február 14-i hagyomány csak férfiaknak. Ez a bortermelők, kocsmárosok és a kertészek napja. Ekkor metszik meg az elő szőlőágat, majd népi szokás szerint a tőkéket borral öntözik meg, hogy az új évben is gazdag termés legyen. De van olyan hagyományuk is, ami hasonló a mi mohácsi busójárásunkhoz. Náluk, Szirni Zagovezni napján rendezek egy kis ünnepet, melyben szintén csak fiatal nőtlen férfiak vehetnek részt, úgy, hogy kecske vagy juhbőrből készült ruhába öltöznek, és félelmetes állatokat mintázó maszkot viselnek (bika, kos). A nagy látványosság mellé, nagy hangzavar is jár, hiszen a derekukon kolompok jelzik minden lépésüket.

Érdekességek

• A bolgárok a fejcsóválással, nem nemet mondanak, hanem igent!
• A köszönöm: merci, de ha nagyon udvariasak akarunk lenni: merci dobre!
• Akár csak a görögöknél, az étteremben kihozott sós darát oliva kenyérre kenve fogyasztható, sőt ez náluk az üdvözlés jele!
• Ha alkoholt rendelünk (vodka és pálinka) a mérték náluk az 1 deci!
• Nem egy ideges nép. Nyugodtan, dudálás és idegeskedés nélkül közlekednek!
• Olyan helyen, ahol a szövetszalvéta mellé adnak papírszalvétát is, inkább a papírt használjuk, így biztos nem érhet meglepetés!
• Ha az utcánkban, ahol megszálltunk bár is van, ne lepődjünk meg, ha éjszaka sem csendesednek el, náluk ezt lazábban kezelik, mint itthon!

Gasztronómia

A bolgár konyha egy kevert mediterrán konyha. Fellelhető benne a görög, a török, a szerb és maga a bolgár ízvilág is. Leggyakrabb alapanyagai a hús (főleg a bárány), sajt, joghurt, sok zöldség, saláta, és mivel van tengerpartja, természetesen a halfélék is. De mindezek az alapanyagok nem lennének kimondottan bolgárok, ha nem lenne egyedi a fűszerezésük. Kimondottan bolgár étel: a csorba leves (savanykás joghurtos leves), a kebapcse (roston sült kolbákszka), a kjufte (fűszeres zsírban pirított húspogácsa), a muszaka, vagy a baklava. Ezekből is látszik, hogy az évszázadok során mennyire keveredtek a konyhák. Étkezés végén törökös feketekávét isznak.

Szófia (Szofija)

Bulgária fővárosa és legnépesebb városa. Alapítója Trianus római császár volt, de a hunok annyira lerombolták, hogy csak egy falmaradvány emlékezteti a várost arra, hogy valaha a Római Birodalom része volt. A cárság és a török is kéznyomát hagyta a városon. Ezeket ma csodálatos épületek, templomok és falak őrzik. A rendszerváltás után a város is gyors fejlődésnek indult, de ettől függetlenül a régi és új építészet megfér egymás mellett.

Főbb nevezetességei: Alekszandr Nyevszkij Székesegyház, mely Európában az egyik legnagyobb ortodox székesegyház. Ivan Vazov Nemzeti Színház, melyet még bécsi építészek építettek, de 1920 után rossz állapota miatt átépítették. Szent György templom mely egy eldugott helyen, a Sheraton Balkan Hotel belső udvarán látható. Banya Basi Dzsámi: ez egy feltehetően XVI. századi török emlék. Nemzeti Kultúrpalota. Nikola Petni. S nem utolsó sorban a főváros sétáló-és vásárló utcája a Bulevard Vitosa.

De a város hangulatát mégis a szűk és kanyargós kisutcák adják, melyek igazán már csak a régi városrészben lelhetők fel. Itt az autósok nem is nagyon tudnak közlekedni, ezért javasolt sétálva felfedezni ezt a részt. Az új és modern városrészbe már tágas és hosszú utcákat építettek, s rengeteg újonnan épült épületet tekinthetünk itt meg, mint például a Hadügyi Palota, Városháza, Új Bolgár Székesegyház, a Böjük Dzsámi (igaz ez még a török időkből való). Ezen kívül találhatunk még fürdőket és nyüzsgő utcákat is ( Vitoska, Dondukov Bulevard). A belvárosban egymást érik a hangulatos kávéházak, éttermek, melyek segíthetnek a kikapcsolódásban. Igaz, ha már itt járunk, feltétlen nézzük meg a Szvete Nedelja Dómot, a Szent Péter templomot vagy a Nemzeti Történelmi Múzeumot.

Ha elhagyjuk a várost, szintén találhatunk történelmi nevezetességeket, melyet utunk során érdemes meglátogatni: Bojanai templom, Vitosa-hegy (ez kb 10 km-re fekszik a várostól, télen síelésre alkalmas, nyáron túrázásra), Dragalevci kolostor, Rilai kolostor.

Neszebar

A város a Fekete-tenger partján helyezkedik el a Napospart mentén, mégsem ezért híres. Az ókori városrészt 1993-ban az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. Történelmében jelentős szerepet játszottak a trákok, dórok, rómaiak. 680-tól a Bizánci Birodalom püspöki székhelye. A törökök idején a város szinte teljesen elnéptelenedett. Történelmét elcsatolások majd visszaszerzéséért folytatott háborúk kísérik. A XX. században vált igazán jelentőssé, hiszen fejlődő tengerparti üdülővárosként, és történelmi csodavárosként éledt újjá. A restaurált óvárosba mai napig tilos építkezni vagy autóval behajtani.

Főbb látnivalók: Szélmalom, bizánci Kapubástyák, melyek a IV-V. század körül épülhettek, Eleuszi Szűz Mária templomának romjai, Keresztelő Szent János-templom, Mihály- és Gábriel arkangyal-temploma, Megváltó-templom, és műemlék házak: Szkuliev-ház, Hadzsi-Tranosz-ház, Kjucsuk-ház, Vasziloglu-ház. A városra jellemzőek a szűk, keskeny utcák, melyekben jobbára gyalogosan tudunk közlekedni. Majdnem minden utcában kaphatunk egészben sült pici tengeri halakat, melyeket turistaként szinte kötelességünk megkóstolni. De, ha épp nem nyáron látogatnánk el ide, semmi baj, nem csak a tengerpart kínál aktív időtöltést számunkra, hanem a közeli hegyek is. Borovecben találhatók a legnagyobb sípályák, ahol már novembertől várják a síelés szerelmeseit.

Várna

Bulgária harmadik legnagyobb városa. Középkori néven Odesszosz, mára már nem csak gyógyfürdőiről ismert, hanem nagy kontrasztja miatt is, hiszen teljesen más a tengerparti és belvárosi része. A sétálóutcákon megtalálunk minden boltot, éttermet, kávézót, cukrászdát, bárt és szórakoztató klubot, melyek minden tengerparti városhoz elengedhetetlenek. A választék annyira bő, hogy szinte lehetetlen dönteni, ebben nyugodtan kérhetjük a helyiek segítségét.

Rengeteg látnivaló bennünket: Szűz Mária Mennybevitele Székesegyház, Tengerészeti Múzeum, Haditengerészeti Múzeum, Római Fürdők, Várnai Régészeti Múzeum, Várnai Történelmi Múzeum, Várnai csata Emlékpark (mely nekünk, magyaroknak azért is érdekes, hiszen I. Ulászló királyunk 1444-ben, ezen a helyen ütközött meg Hunyadival az oldalán a törökkel).

Báb Múzeum, Terrárium, Állatkert, Nicolaus Copernicus Csillagvizsgáló és Planetárium, Akvárium, Georgi Velchev Galéria, Modern Művészeti központ, Operaház. A város körül is akadnak olyan látnivalók, melyeket, ha már itt nyaralunk, nem szabad kihagyni, ilyen például a Szent Konstantin I Elena üdülő, ahol a gyógyvíz jótékony hatását élvezhetjük, s ha már kellően kiáztunk a vízben, esténként táncelőadásokat is megtekinthetünk, mely hagyományokhoz hűen bolgár népzenei táncestet jelent parázson járással. Ehhez természetesen egy bolgár vacsora is tartozik, ami több fajta ételből kínál kóstolót. Tarator leves (hideg joghurtos uborkaleves), Filet Elena sonka, bjurek (sajttal, fűszerekkel töltött sült paprika), purlenka (rétestésztába csomagolt sajt). Ezeket a mesés és igen finom ételeket színvonalas kiszolgálás kíséretében kapjuk meg.

Természetesen a jó vacsorához helyi italt illik kérni, ami náluk a rakia, mely hasonló a magyar pálinkához. Különböző családi programok is várnak bennünket, például a Primorski park delfináriuma. Itt egy delfincsalád játékos előadását, mutatványait nézhetik meg kicsik és nagyok egyaránt. De akik, nem csak nézni szeretnének, hanem játszani is, azoknak az Aquapolisokat ajánljuk, hiszen itt óriási, kanyargós csúszdákról csúszhatnak le a nagyobb gyerekek, míg a kicsiknek kialakított gyermekmedence a kisebbek élményét szolgálja. Mindezt a szülők a fürdőmedencékben kialakított bárok árnyékából, hűs koktélok iszogatása közben figyelhetik meg. Várna környékén láthatunk még különleges természeti csodákat, egyik ilyen a Kőerdő. Ezek több méter magas szilaoszlopok, melyek nagyon ritka és egyedi környezeti folyamatok miatt jöttek létre. Kultikus helyként tisztelik.