Belgium utazás

Ha Belgium, akkor csodálatosan egyedi faliszőnyegek, Brugge-i csipke, isteni belga csokoládékülönlegességek és sajtok, nyugodt táj, előzékeny emberek, finom habos sörök, no és persze Brüsszel, az Európai Unió nem hivatalos fővárosa. Ezek a kimondottan Belgiumra emlékeztető dolgok, mindenkinek eszébe jutnak, ha meghallják az ország nevét. Ez az etnikailag és nyelvileg megosztott ország, hivatalos nevén Belga Királyság, Nyugat-Európában található. Szárazföldi szomszédjai északon Hollandia, keleten Németország, Luxemburg, délen Franciaország. Nyugati partjait az Északi-tenger hullámai mossák.

Utasaink körében népszerűek a belga és Benelux körutazások. A Morton’s Travel az amerikai csoportos utazások piacvezetője, 28 éves utazásszervezési tapasztalattal.

Általános tudnivalók

• Terület: 30 528 km²
• Államforma: alkotmányos monarchia
• Főváros: Brüsszel
• Hivatalos nyelv: holland, francia, német
• Beszélt nyelv: angol és még száz nép nyelve
• Hivatalos fizetőeszköz: euro (EUR)

Történelem

A belgák történelme az ókorban kezdődött. Az első nyomokat a valaha itt élt kelták hagyták, ezért nem is csoda, hogy az ország mai neve az őshonos kelta törzs latin nevéből ered. A kelták után rómaiak és frankok foglalták el ezt a területet. 486 után Belgium a frankok országához tartozó terület lett. Nagy Károly frank király 742-ben Liege (belga földön található) közelében született.

A 843-as verduni szerződés felosztotta az országot a Francia és a Német-Római Birodalom uralkodói között. A későbbi spanyol Habsburgok uralma alatt sem volt még független e terület, viszont gazdasága és művészeti élete virágzásnak indulhatott. A vallásháborúk és a gyötrő uralom végül arra késztette a hét északi tartományt, hogy kiáltsák ki önállóságukat.

A folyamatos uniók, háborúk és békék, hol spanyol uralom alá, hol német uralom alá hajtották a területet. Végül 1830-ban Belgium kivívta függetlenségét. Az 1830-as belga szabadságharc egy független, katolikus ország megalapításához vezetett ideiglenes kormány vezetésével. I. Lipót 1831-es beiktatása után Belgiumban alkotmányos monarchia és parlamenti demokrácia vált valóra. Belgium részt vett az afrikai gyarmatosítás kései időszakában. Ennek köszönhetően 1908-ban Kongó, hivatalosan Belga-Kongó, az ország irányítása alá került. 1960-ban a függetlenségi mozgalom után Kongó újra független állammá vált.

Az első világháborúban Belgium semleges próbált maradni, ám a második világháborúban Németország hadüzenet nélkül lerohanta az országot, így kénytelen volt részt venni a háborúban. Azon ország azok közé tartozik, akik a Marshall-tervnek köszönhetően 1945 után elég gyorsan talpra álltak a második világháború okozta károkból. Belgium Európa egyik legfejlettebb államává lépett elő. Csatlakozott a NATO-hoz, és az Európai Unió egyik alapító országa.

Domborzat, éghajlat, állatvilág

Belgium nyugat-európai ország, mely az Északi-tenger partján található. Az ország összterülete közel hazánk harmada, 33 990 km2, melyből a szárazföldi rész foglalja el a legtöbb helyet. Ez a terület három tájegységre bontható, egy partmenti síkságra, egy központi fennsíkra és a délen található Ardennekre (ennek a résznek az az érdekessége, hogy Németországba és Franciaországba is átnyúlik, viszont legmagasabb pontja Belgiumba található Botrange 694 méterével). Belgium a tengerpart vonalától számítva 12 tengeri mérföldet tart fennhatósága alatt, illetve 68 tengeri mérföld széles sávban fenntartja magának a kizárólagos halászati jogokat.

A partmenti síkság homokdűnék és polderek hazája (polderek olyan területek, melyek a tengerszinttel egyenlő vagy az alatti fekvésűek, általában gátakkal védik a tengertől). A központi fennsík gyönyörű dombságokkal övezett terület, rengeteg folyóval, patakkal és barlanggal ellátva. A harmadik nagyobb tájegység az Ardennek egy igazi hegyes terület. Sűrű erdőségek borítják, sziklás és folyókkal tarkított. Belgium leghosszabb folyói: Scheldt, Meuse és Yser.

Az éghajlat mérsékelten óceáni, sok csapadékkal. A hőmérséklet hazánkéhoz hasonló.

Belgium partjainál járva veszélyeztetett állatfajokkal is találkozhatunk, hiszen az Északi-tengerben előfordulhatnak északi simabálnák, nagy ámbráscetek, barna és fehér delfinek. Mindemellett a parton is találkozhatunk különleges és ritka állatfajokkal, mint például az európai vidrával, kerti pelével, a tavi denevérrel, vagy éppen a nagyfülü denevérrel.

Gasztronómia

Belga konyha? Sokakban felmerülhet a kérdés, egyáltalán létezik e ilyen?! Hiszen a francia, flamand vagy vallon ételkultúra ismert, s talán ezek alkotnák? A válasz igen! Ezek sajátos keveredése, megfűszerezve egy kis német konyhával. Minden belgiumi régiónak meg van a saját különlegessége, de alapvetően mégis egységes a konyhájuk. Tehát összességében elmondható, hogy gasztronómiailag is sokszínű. Az utóbbi évtizedekben nagy karriert fut be a különöző szószokkal leöntött és sajttal megszórt sült krumpli, melyet kifejezetten erre specializálódott gyorséttermekben szerezhetünk be.

Receptjeik gyakori eleme a vaj, a tejszín, a sör és a bor. Például, leveseikbe gyakran tesznek bort ízesítésként, a rántott húsok bundájához pedig sört. Imádják a húst, legyen az akár szárnyas, bárány, nyúl, tengeri herkentyűk vagy éppen halféleségek. Legtöbbször valamilyen tejszínes mártást készítenek hozzá. Ki ne hallott volna már a sörben, mustárral és babérlevéllel együtt párolt steakről, az aszalt szilvás nyúl sörös szósszal, vagy a füstölt pisztrángpástétom póréhagyma-köntösben ételkülönlegességeikről? Kedvelik köretként a párolt, vagy sült zöldségeket. Legjellemzőbb náluk a cikória, mely hazánkban annyira még nem terjedt el. Ez egy kesernyés ízű növény, mely pont ettől a tulajdonságától illik jól az édes és a sós ízekhez is egyaránt.

A cikória vagy mezei katáng (vagy katángkóró) virágai egy angol népmese szerint azért olyan szép kékek, mert egy hajóra szállt és soha vissza nem térő kedvese után síró lány szemei őrződnek bennük. A katángkórót gyakran ültették virágórába, mert virágát meghatározott órában nyitja, és pontosan öt óra múlva becsukja. A nyitás időpontja mindig a földrajzi szélességtől függ.

Visszatérve konyhájukhoz nem szabad kihagyni a tipikus belga italokat sem, úgy mind a sörkoktélok, sörpezsgők, az édes-gyümölcsös zamatú sörkülönlegességek, vagy éppan a pinot noir-ra emlékeztető mély színű, korianderes, narancsos, őszibarackos, fahéjas, meggyes vagy konyakos aromájú sörök.

Szót kell emelnünk a híres belga csokoládéról is, mely hazánkban is egyre népszerűbb. A legnépszerűbb belga édesség a praliné, mely tejszínes alapú. Ezen kívül híres még a gofri. A belgáknál teljesen mást jelent a gofri, mint hazánkban, hiszen az eredeti belga tésztareceptet nagyon szigorúan őrzik. Náluk többféleképp készítik. Találkozhatunk vastag tömör tésztájúval és a vékony téglalap alakúval is.

A csokoládéról

A belgák eleinte a csokoládéra, mint valami különleges újvilági ajándékra tekintettek. 1912-ben egy belga gyáros előállította a „pralinét”, s ezt a krémes csokoládét tökéletes ajándéknak tartotta. Kicsit változtatva a csomagoláson és a formán, mind a mai napig az eredeti recept alapján készítik.

A csokoládé és a sörgyártás mellett kiemelkedően ízletes sajtokat készítenek. Nagyobb piacokon és hosszú standokon árulják a városokban a belga házi remekeket.

UNESCO Világörökségi Lista Belgiumban

Belgiumban is találunk szép számmal olyan épületeket, természeti és kulturális értékeket melyeket nem is akármilyen egyezmény véd, hanem az egyedülálló UNESCO Világörökség Egyezménye. A listán a következőket találjuk:

• Flamand beginaudvarok: Brugge, Leuven, Lier, Gent, Hoogstraten
• A Le Canal du Centre négy hajóemelője és környéke, La Louvière és Le Roeulx
• A brüsszeli Le Grand-Place / Grote Markt
• Belgium és Franciaország középkori harangtornyai
• Neolitikus tűzkőbányák Spiennesnél (Mons)
• Brugge történelmi óvárosa
• A Notre Dame katedrális Tournaiban
• Victor Horta építész városház-épületei Brüsszelben
• A Plantin Moretus ház-műterem-múzeum épületegyüttes

Érdekességek

• Belgiumban a csokoládégyártásnál, bár nem írja elő szabály, de minimum 70 százalékos kakaótartalommal készítik el a mára már világhírű belga édességeket. Néhány híresebb név: Galler, Café Tasse, Jacques és a Charlemagne.
• A Jacques csokoládégyárba ellátogatva (Eupen) a csokoládégyártást is megtekinthetjük, hiszen ez nem csak egy gyár, hanem múzeum is egyben. A munkálatok megtekintése után természetesen kóstolót is tartanak a híres édességből.
• Annak is érdemes megkóstolni a belga sört, aki nem igazán sörös, hiszen ezt az évszázados italt például a trappista szerzetesek készítik (ők a leghíresebb sörkészítők Belgiumban), és gyakran édeskésebb ízűek, mint más sörök . A scourmonti szerzetesek évente körülbelül 100 000 hektoliter sört készítenek, ennek 35 százalékát exportálják.
• A szerzetesek az 1870-es évek óta nem csak sört, hanem sajtot is készítenek. Híres a Chimay sajt, melyet úgy illik fogyasztani, hogy étkezés előtt minimum egy órával ki kell venni a hűtőszekrényből. Ekkor még jobban érezhető egyedi és kiváló aromája.
• Látogassunk el Spa városába, melynek gyógyvizei világhírűek. Fürdésre és fogyasztásra is ajánlják. A palackozó gyár egy múzeumot is működtet a turisták számára, melyben megtekinthetik, hogyan készül a híres ásványvíz, legyen az szénsavas, mentes, vagy ízesített formában
• Egy igazán lelkes belga csapos, Ivan Stuyts, kaphatja a „csapolók királya” kitüntetést. A férfi 84 órán át mérte a pultnál a folyékony kenyere egy Antwerpen-i kocsmában. A Gazet van Antwerpen című belga lap írás szerint az előző világrekorder „csak” 24 órán át bírt a sörcsappal.
• A Plantin Moretus Ház-Műterem-Múzeum rendelkezik egy teljes egészében fennmaradt XVII. századi nyomdával és üzlethelyiséggel.
• Belgiumnak sok ismert képregény rajzolója van, mint Hergé (Tintin kalandjai), Willy Vandersteen (Spike and Suzy), Morris (Lucky Luke), vagy akár Marc Sleen (Nero).
• Adolphe Sax, a szaxofon feltalálója, Belgiumban született. Valószínűleg ezért is szeretik a belgák annyira a dzsessz zenét.

Brüsszel látnivalók és utazási információk

A legendás Brüsszel a sörök városa, Belgium és egyben az ínyencek fővárosa, az Európai Unió és a NATO fontos intézményeinek székhelye. Belgium önálló kétnyelvű tartományának és régiójának számít. Ez a pezsgő multikulturális főváros változatos élményeket ígér az belgiumba utazóknak.

Egy kis történelem:

A VII. századtól németalföldi kereskedőváros. Igazi városias jellegét a XI. században építtetett várfal adta meg. 1430 környékén Jó Fülöp burgundiai herceg tette fővárossá a várost. Brüsszelben ez idő alatt virágzott a gazdaság, a képkészítés, és már ekkor megjelent a mindmáig híres, szőnyegkészítés is. 1477-től a Habsburg Birodalom szerves része. Ezek után a folytonos háborúk során, hol egyik, hol másik ország részét képezte (például volt Franciaország és Hollandia része is). 1830-ban függetlenedett és lett Belgium része. Mindkét világháború idején német megszállás alatt állt a város.

Belga épületek, amiket látni kell

• Grand Place (főtér, az óváros középpontja-az UNESCO Világörökségi Listán is szerepel. Itt található maga a városháza épülete, amelyet különböző céhek épületei vesznek körbe, például a Broodhuis a kenyérsütők céhének épülete. Ez a tér a város egyik legfőbb látnivalója, hiszen itt csodálható meg igazán milyen is az igazi flamand művészet)
• Egy tündéri kis, a kút medencéjébe pisilő, emberke, a Manneken Pis, mely egy bronz szökőkút-szobor, nem messze a főtértől. Brüsszel jelképe, melyet alkalomadtán jelmezbe öltöztetnek. Ruhácskái már bőven 700 darab felett járnak, melyet a főtéren található múzeum őriz.
• Szent Mihály és Szent Gudula Székesegyház (Az eredetileg román stílusban épített templomot a XIII. században átépítették gót stílusúvá. Az eredeti román templom alapjai még most is láthatóak a gótikus templom kriptája alatt. Itt esküdött örök hűséget egymásnak Laurent belga király herceg és Claire Coombs 2003-ban)
• Brüsszel városfalainak romjai, melyek még a XIII. században épültek
• Chatêau Royal, vagyis a Királyi kastély (a belga királyi család hivatalos otthona)
• Miasszonyunk templom
• Atomium emlékmű, jelkép a Heysel parkban (ez a kilenc gömbből álló molekulamodellet ábrázoló építményt az 1958-as világkiállítás alkalmára készítették)
• Igazságügyi Palota
• A Brüsszeli Régió Parlamentje
• Jubelpark (csodálatos és dicső múltra emlékeztető diadalívet csodálhatunk meg benne, de ha már itt járunk tekintsük meg az oldalában lévő csarnokokat is)
• Az Európai Unió Tanácsának főépülete, a Justus Lipsius
• Európai Parlament (az Európai Unió egyik végrehajtói intézménye, plenáris üléseket tartanak itt)
• Szent Szív Székesegyház, a világ ötödik legnagyobb temploma
• Bevásárlóutcák, melyek hűen őrzik a szecesszió korát. Ezeket azért is fontos alaposan megcsodálni, mivel Brüsszelt az art nouveau, a szecesszió fővárosának tartják
• Hotel Tassel, Maison Solvay, Palais d’Aubecq, Tassel-ház (Victor Horta szellemét dícsérik) és a Victor Horta magánház (Paul Hankar hihetetlen alkotóművészetéről árulkodik)
• Régi Korok Művészetének Múzeuma
• Modern Művészetek Múzeuma
• Régence utca: a XV. században épült Notre Dame de Sablon templommal és a Hangszermúzeummal, ahol Adolphe Sax, a szaxofon feltalálójának emlékének súlyát élhetjük igazán át.
• Cantillon sörfőzde, itt még mind a mai napig eredeti recept alapján készítik a gueuze sört. Az ide érkező turisták a sörfőzés minden csínyát-bínyát megleshetik s az elmaradhatatlan kóstoló sem marad el.
• Place St. Catherine, amely egészen az 50-es évekig volt a város halpiaca, ma a legjobb tengeri herkentyűs és halas éttermek helyszíne.