vagy
Ha Belgium, akkor csodálatosan egyedi faliszőnyegek, Brugge-i csipke, isteni belga csokoládékülönlegességek és sajtok, nyugodt táj, előzékeny emberek, finom habos sörök, no és persze Brüsszel, az Európai Unió nem hivatalos fővárosa. Ezek a kimondottan Belgiumra emlékeztető dolgok, mindenkinek eszébe jutnak, ha meghallják az ország nevét. Ez az etnikailag és nyelvileg megosztott ország, hivatalos nevén Belga Királyság, Nyugat-Európában található. Szárazföldi szomszédjai északon Hollandia, keleten Németország, Luxemburg, délen Franciaország. Nyugati partjait az Északi-tenger hullámai mossák.
Utasaink körében népszerűek a belga és Benelux körutazások. A Morton’s Travel az amerikai csoportos utazások piacvezetője, 28 éves utazásszervezési tapasztalattal.
A belgák történelme az ókorban kezdődött. Az első nyomokat a valaha itt élt kelták hagyták, ezért nem is csoda, hogy az ország mai neve az őshonos kelta törzs latin nevéből ered. A kelták után rómaiak és frankok foglalták el ezt a területet. 486 után Belgium a frankok országához tartozó terület lett. Nagy Károly frank király 742-ben Liege (belga földön található) közelében született.
A 843-as verduni szerződés felosztotta az országot a Francia és a Német-Római Birodalom uralkodói között. A későbbi spanyol Habsburgok uralma alatt sem volt még független e terület, viszont gazdasága és művészeti élete virágzásnak indulhatott. A vallásháborúk és a gyötrő uralom végül arra késztette a hét északi tartományt, hogy kiáltsák ki önállóságukat.
A folyamatos uniók, háborúk és békék, hol spanyol uralom alá, hol német uralom alá hajtották a területet. Végül 1830-ban Belgium kivívta függetlenségét. Az 1830-as belga szabadságharc egy független, katolikus ország megalapításához vezetett ideiglenes kormány vezetésével. I. Lipót 1831-es beiktatása után Belgiumban alkotmányos monarchia és parlamenti demokrácia vált valóra. Belgium részt vett az afrikai gyarmatosítás kései időszakában. Ennek köszönhetően 1908-ban Kongó, hivatalosan Belga-Kongó, az ország irányítása alá került. 1960-ban a függetlenségi mozgalom után Kongó újra független állammá vált.
Az első világháborúban Belgium semleges próbált maradni, ám a második világháborúban Németország hadüzenet nélkül lerohanta az országot, így kénytelen volt részt venni a háborúban. Azon ország azok közé tartozik, akik a Marshall-tervnek köszönhetően 1945 után elég gyorsan talpra álltak a második világháború okozta károkból. Belgium Európa egyik legfejlettebb államává lépett elő. Csatlakozott a NATO-hoz, és az Európai Unió egyik alapító országa.
Belgium nyugat-európai ország, mely az Északi-tenger partján található. Az ország összterülete közel hazánk harmada, 33 990 km2, melyből a szárazföldi rész foglalja el a legtöbb helyet. Ez a terület három tájegységre bontható, egy partmenti síkságra, egy központi fennsíkra és a délen található Ardennekre (ennek a résznek az az érdekessége, hogy Németországba és Franciaországba is átnyúlik, viszont legmagasabb pontja Belgiumba található Botrange 694 méterével). Belgium a tengerpart vonalától számítva 12 tengeri mérföldet tart fennhatósága alatt, illetve 68 tengeri mérföld széles sávban fenntartja magának a kizárólagos halászati jogokat.
A partmenti síkság homokdűnék és polderek hazája (polderek olyan területek, melyek a tengerszinttel egyenlő vagy az alatti fekvésűek, általában gátakkal védik a tengertől). A központi fennsík gyönyörű dombságokkal övezett terület, rengeteg folyóval, patakkal és barlanggal ellátva. A harmadik nagyobb tájegység az Ardennek egy igazi hegyes terület. Sűrű erdőségek borítják, sziklás és folyókkal tarkított. Belgium leghosszabb folyói: Scheldt, Meuse és Yser.
Az éghajlat mérsékelten óceáni, sok csapadékkal. A hőmérséklet hazánkéhoz hasonló.
Belgium partjainál járva veszélyeztetett állatfajokkal is találkozhatunk, hiszen az Északi-tengerben előfordulhatnak északi simabálnák, nagy ámbráscetek, barna és fehér delfinek. Mindemellett a parton is találkozhatunk különleges és ritka állatfajokkal, mint például az európai vidrával, kerti pelével, a tavi denevérrel, vagy éppen a nagyfülü denevérrel.
Belga konyha? Sokakban felmerülhet a kérdés, egyáltalán létezik e ilyen?! Hiszen a francia, flamand vagy vallon ételkultúra ismert, s talán ezek alkotnák? A válasz igen! Ezek sajátos keveredése, megfűszerezve egy kis német konyhával. Minden belgiumi régiónak meg van a saját különlegessége, de alapvetően mégis egységes a konyhájuk. Tehát összességében elmondható, hogy gasztronómiailag is sokszínű. Az utóbbi évtizedekben nagy karriert fut be a különöző szószokkal leöntött és sajttal megszórt sült krumpli, melyet kifejezetten erre specializálódott gyorséttermekben szerezhetünk be.
Receptjeik gyakori eleme a vaj, a tejszín, a sör és a bor. Például, leveseikbe gyakran tesznek bort ízesítésként, a rántott húsok bundájához pedig sört. Imádják a húst, legyen az akár szárnyas, bárány, nyúl, tengeri herkentyűk vagy éppen halféleségek. Legtöbbször valamilyen tejszínes mártást készítenek hozzá. Ki ne hallott volna már a sörben, mustárral és babérlevéllel együtt párolt steakről, az aszalt szilvás nyúl sörös szósszal, vagy a füstölt pisztrángpástétom póréhagyma-köntösben ételkülönlegességeikről? Kedvelik köretként a párolt, vagy sült zöldségeket. Legjellemzőbb náluk a cikória, mely hazánkban annyira még nem terjedt el. Ez egy kesernyés ízű növény, mely pont ettől a tulajdonságától illik jól az édes és a sós ízekhez is egyaránt.
A cikória vagy mezei katáng (vagy katángkóró) virágai egy angol népmese szerint azért olyan szép kékek, mert egy hajóra szállt és soha vissza nem térő kedvese után síró lány szemei őrződnek bennük. A katángkórót gyakran ültették virágórába, mert virágát meghatározott órában nyitja, és pontosan öt óra múlva becsukja. A nyitás időpontja mindig a földrajzi szélességtől függ.
Visszatérve konyhájukhoz nem szabad kihagyni a tipikus belga italokat sem, úgy mind a sörkoktélok, sörpezsgők, az édes-gyümölcsös zamatú sörkülönlegességek, vagy éppan a pinot noir-ra emlékeztető mély színű, korianderes, narancsos, őszibarackos, fahéjas, meggyes vagy konyakos aromájú sörök.
Szót kell emelnünk a híres belga csokoládéról is, mely hazánkban is egyre népszerűbb. A legnépszerűbb belga édesség a praliné, mely tejszínes alapú. Ezen kívül híres még a gofri. A belgáknál teljesen mást jelent a gofri, mint hazánkban, hiszen az eredeti belga tésztareceptet nagyon szigorúan őrzik. Náluk többféleképp készítik. Találkozhatunk vastag tömör tésztájúval és a vékony téglalap alakúval is.
A belgák eleinte a csokoládéra, mint valami különleges újvilági ajándékra tekintettek. 1912-ben egy belga gyáros előállította a „pralinét”, s ezt a krémes csokoládét tökéletes ajándéknak tartotta. Kicsit változtatva a csomagoláson és a formán, mind a mai napig az eredeti recept alapján készítik.
A csokoládé és a sörgyártás mellett kiemelkedően ízletes sajtokat készítenek. Nagyobb piacokon és hosszú standokon árulják a városokban a belga házi remekeket.
Belgiumban is találunk szép számmal olyan épületeket, természeti és kulturális értékeket melyeket nem is akármilyen egyezmény véd, hanem az egyedülálló UNESCO Világörökség Egyezménye. A listán a következőket találjuk:
A legendás Brüsszel a sörök városa, Belgium és egyben az ínyencek fővárosa, az Európai Unió és a NATO fontos intézményeinek székhelye. Belgium önálló kétnyelvű tartományának és régiójának számít. Ez a pezsgő multikulturális főváros változatos élményeket ígér az belgiumba utazóknak.
A VII. századtól németalföldi kereskedőváros. Igazi városias jellegét a XI. században építtetett várfal adta meg. 1430 környékén Jó Fülöp burgundiai herceg tette fővárossá a várost. Brüsszelben ez idő alatt virágzott a gazdaság, a képkészítés, és már ekkor megjelent a mindmáig híres, szőnyegkészítés is. 1477-től a Habsburg Birodalom szerves része. Ezek után a folytonos háborúk során, hol egyik, hol másik ország részét képezte (például volt Franciaország és Hollandia része is). 1830-ban függetlenedett és lett Belgium része. Mindkét világháború idején német megszállás alatt állt a város.
