A két Dominika - Kolumbuszék után szabadon

A Karib-tengeren található két ország, melyek nevei meglepően hasonlítanak egymásra. Ez a két ország a Dominikai Köztársaság és a Dominikai Közösség. Egyik a csodás partjairól és fejlett turizmusáról, a másik érintetlen természetéről híres. Ismerkedjünk meg történetükkel!

A két karibi Dominika

Nevük hasonlósága a gyarmatosítás korára vezethető vissza. Mindkét ország neve a latin “dominicus” szóra vezethető vissza, melynek jelentése “az Úrhoz tartozó”. A spanyol és portugál felfedezők, telepesek gyakran használták ezt a kifejezést az általuk a katolikus egyház nevében felfedezett vagy gyarmatosított területek elnevezésére. A hasonlóság a két ország neve között azonban itt véget is ér.

Dominika szigetét (és ezzel együtt a mai Dominikai Közösséget) Kolumbusz Kristóf nevezte el második Amerikába vezető útja során 1493-ban. A sziget mellett egy vasárnapon hajózott el. A vasárnap latin neve, mivel azt az “Úr napjának” tartották, “dies Dominica” volt. A sziget és az ország emiatt a mai napig őrzi a Dominika nevet.

A Dominikai Köztársaság nevének története kacifántosabb, és egyúttal sokkal érdekesebb. A Dominikai Köztársaság egy másik országgal, Haitivel osztozik Hispaniola szigetén. Hispaniola egész egyszerűen spanyol szigetet jelent, mely nevet szintén Kolumbusz Kristófnak köszönheti. Itt alapították meg az első spanyol települést az Újvilágban.

A sziget közigazgatásilag többször két részre szakadt és újraegyesült. A gyarmatosítás korában sziget keleti részének neve a főváros után Santo Domingo volt, és emiatt vált az ország neve függetlenségének kivívása után Dominikai Köztársasággá. Érdekesség, hogy Santo Domingo városát Bartolomé Colón, Kolumbusz Kristóf öccse alapította, így a Kolumbusz család két különböző tagja volt hatással a két Dominika hasonló nevének kialakulására.

Santo Domingo egyébként az ország védőszentjeként számontartott Guzmán Szent Domonkosról kapta nevét, aki a Domonkos-rend megalapítója volt, és a Domonkos-rend tevékenysége fontos szerepet játszott a Dominkai Köztársaság történelmében. 

A Dominikai Közösség 

A két Dominika közül kevésbé ismert a Kis-Antillák szigetívében található Dominikai Közösség. 1763-tól 1978-ig brit gyarmat volt, és a mai napig része a Nagy-Britanniából és korábbi gyarmataiból álló Nemzetközösségnek. Hivatalos nyelve is angol. A szigetország legközelebbi szomszédjai két francia fennhatóság alatt álló sziget, Guadeloupe és Martinique.

A körülbelül 75 ezer lakosú apró (75 km2) sziget turizmusa a zord terepviszonyok és a puha homokos tengerpartok hiánya miatt a térséghez képest viszonylag fejletlen, ám ez egyúttal garantálja a természet érintetlenségét, és így gyakori úticélja a túrázás és a vadvilág iránt érdeklődő ökoturistáknak és könnyűbúvároknak.

Az ország gyakori állomása ezen kívül karib-tengeri óceánjárós körutazásoknak. A Dominikai Közösség területének jelentős részét lefedő nemzeti park, az izgalmas felszínformákkal és 9 szunnyadó vulkánnal büszkélkedő Morne Trois Pitons Nemzeti Park, 1997-ben az UNESCO világörökség részévé vált. 

Érintetlen természeti adottságai miatt a Dominikai Közösség a Karib-tenger Kalózai filmsorozat második és harmadik epizódjának egyik fő forgatási helyszíne volt.  

A Dominikai Köztársaság 

Részletes útmutatónk Dominikai Köztársaság nyaralás tervezéséhez itt.

Az utazók körében jóval ismertebb Dominikai Köztársaság a Karib-tenger egyik legismertebb országa, és a Dominika kifejezés, ha önmagában áll, szinte kötelező érvénnyel ezt az országot jelöli. 2022-ben 8,5 millió látogató érkezett az országba, ezzel a legnépszerűbb karib-tengeri országnak számít és egyúttal a világjárvány után turisztikai szempontból leghamarabb helyreálló országként tartják számon. 

Mindez persze nem is véletlen. Fehér homokos strandjai, változatos hegyvidékei és kellemes trópusi éghajlata tökéletes úti céljává teszi a karibi utazásnak. Itt találhatjuk például a híres Punta Cana nevű üdülőhelyet, aminek részét képező Bávaro strandjait az UNESCO a világ legjobbjaiként tartja számon. 

A Dominikai Köztársaság ráadásul a kultúra és a történelem iránt érdeklődőknek is páratlan élményeket ígér. Az ország gyarmati történelme és az annak eredményeként kialakult változatos karibi kultúra megtapasztalása kötelező és szinte elkerülhetetlen eleme a dominikai utazásnak.  

Fővárosára, Santo Domingóra jellemző az előadó-művészetek fontossága, rendszeresek a szimfonikus, opera és színházi előadások és szinte minden este találhatunk koncerteket és folklór előadásokat szerte a városban. Történelmi belvárosa, Ciudad Colonial, a legrégebbi folyamatosan lakott, európaiak által alapított településként 1990 óta az UNESCO Világörökség része. Itt található például az 1510 és 1514 között épített Alcazár de Colón, amely Amerika legelső erődített európai palotája volt. A gótikus és reneszánsz stílusú komplexum Diego Colón, Kolumbusz Kristóf fiának személyes rezidenciája volt egykor.  

Karibi élmények 

Hasonló neveik ellenére a két Dominika kifejezetten különböző. Bár mindkét ország bővelkedik természeti csodában (és pálmafás strandokban), véleményünk szerint a Dominikai Köztársaság a Karib-tenger ékköve. Fejlett és folyamatosan épülő turizmusával, fehér homokos strandjaival, élénk kultúrájával és változatos történelmével a Dominikai Köztársaság tartalmas trópusi utazást ígér.