Mélymerülés Amerika történelmében

Tetszik? Oszd meg:

Intellektuális európaiak közt általános vélekedés, hogy Amerikának úgy ahogy van, nincsen történelme, éppen ezért kulturembernek értelmetlen oda menni – nos Dél-Karolina rácáfol erre a hamis közhelyre.

Dél-Karolinába valamiért kevés turista vetődik el a tengeren túlról (vagy tengeren innenről, ha magunkat tekintjük központnak) pedig itt aztán könnyedén rácáfolhatunk az imént emlegetett közhelyre. A kisebb-nagyobb városoknak itt bizony igazi történelmi hangulata van. De mielőtt végigsétálnánk némelyiken, lássuk röviden ezt a történelmet:

Először a spanyolok kötöttek itt ki 1521-ben, majd 1562-ben hugenotta franciák próbáltak megtelepedni a partvidék szigetein. Kísérleteik nem jártak sikerrel, a vidék még hosszú ideig az indiánok birtoka volt. Az angol korona bejelentette ugyan igényét erre a területre is, sőt elvben az udvar hűséges szolgáinak birtokába adta, de a telepesek még jó ideig várattak magukra. Csupán 1670-ben érkeztek meg az első bevándorlók, akik előbb a mai Charleston közelében egy szigeten alapították meg a telepüket, majd később a szárazföldre települtek, s itt kezdték meg Károly királyról elnevezett városuk, Charles town felépítését.

A dél-karolinai bevándorlók főként a már angol birtokban lévő nyugat-indiai (Barbados) szigetvilágból költöztek át a kontinensre, többségük jómódú birtokosként érkezett ide. Hamar kialakult a partvidék sajátos földbirtokos arisztokráciája, amely eltért Virginia vagy Észak-Karolina dzsentrirétegétől, közösséget érzett Angliával, mindaddig, amíg saját jövedelmét biztosítottnak látta. Ekkor a fő termék a jól fizető indigó, az akkor ismert fontos festékanyag és a rizs volt. A munkaerőt Nyugat-Afrikából érkezett rabszolgák biztosították. Amikor a gyarmatok lázongani kezdtek, az arisztokrácia egy része itt is csatlakozott hozzájuk, abban a reményben, hogy megszabadulnak a gyarmati státus terheitől, de nem kapnak helyükbe új terheket a szövetségi államtól. Dél-Karolina az elsők között csatlakozott az Unióhoz az alapítók sorában, s részt vett a függetlenségi háború harcaiban.

_____19 drayton hall

A függetlenségi háború megrendítette a rabszolgaság intézményét. A feketék tízezrével szöktek el, s harcoltak az angolok oldalán. A mintegy 25 ezer rabszolga, aki vagy meghalt a háborúban, vagy emigrált más területekre, az összlakosság 30%-a volt.

A 19. század elején viszont a hatalomra került birtokos arisztokrácia a szegényebb fehéreket maga mellé állította a rabszolgakérdésben. Dél-Karolina ebben az időben már határozottan kimutatta elszakadási szándékait. Csak a kezdő lökést kellett megadni ahhoz, hogy határozottan kinyilvánítsa elszakadását az Egyesült Államoktól, s példáját hamar követte Dél több állama is. Egy darabig – 1861 elején – Észak és Dél között még nem tört ki a fegyveres konfliktus, de amikor az északiak a dél-karolinai Charleston bejáratánál a kezükbe maradt erődbe, Fort Sumterbe utánpótlást akartak eljuttatni, 1861 áprilisában eldördültek az első ágyuk: a déliek lövették az északi erődöt, s ezzel kezdetét vette a polgárháború.

A háború után az Észak kezdetben lehetőséget nyújtott a megbékélésre, a Dél – s benne Dél-Karolina is – elutasította a lehetőséget, változatlanul olyan törvényeket hozott, amelyek – különösen a rabszolga kérdésben – szemben álltak a szövetségi törvényekkel, Dél-Karolina az úgynevezett Rekonstrukciós korszakba került, amelynek során átmenetileg északról érkezett fehérek, a „carpetbagger”-ek és a velük együttműködő, a polgárháborúban nem kompromittált s ezért az „igazi déliek” által mélységesen gyűlölt helyi fehérek, a „scalawag-ek” és feketék igazgatták. Csupán 1866–67-ben változott a helyzet, amikor kivonták a megszálló szövetségi csapatokat, s Dél-Karolinában ismét a konzervatív fehér arisztokrácia jutott hatalomra – gyakorlatilag mindmáig.

_____06 mcquary charleston downtown rainbow row 60064 cc

És, hogy mit láthatunk? Ennek a sajátos gyarmati életformának máig megmaradtak az emlékei. Az elegáns tornácos házak, amelyek közül sokat még a függetlenségi háború előtt – a 18. században építettek – őrzik annak a gazdag déli elitnek az életét, amely az ültetvényeket birtokolta. A polgárháború előtti – ahogy itt mondják antebellum – építészet igazán sármos, kedves, élhető világot mutat. (Persze biztos egész más volt erről azoknak a véleménye, akik a másik oldalon álltak, és a földeken dolgoztak.)

Ahová mindenképpen érdemes ellátogatni az Charleston. A várost 1670-ben alapították Charlestown vagy Charles Towne néven az Ashley folyó partján, és 1680-ban költöztették a jelenlegi helyére (Oyster Point). Mai nevét 1783-ban kapta. 1690-ben Charleston az ötödik legnagyobb városa volt Észak-Amerikának. Charleston úgy is ismert mint a “szent város” (“The Holy City”), számtalan templomtornyával. Egyike volt azon kevés városnak, akik a korai időkben vallási megbékélést hirdettek és adtak francia hugenottáknak. Charleston volt az első gyarmati város, amely engedte a zsidó vallás gyakorlását, mindennemű korlátozás nélkül. A Kahal Kadosh Beth Elohim 1749-ben alapította meg a negyedik legidősebb kongregacionalista egyházat az Egyesült Államokban  Csak úgy mellesleg jegyezzük meg, hogy magyaroknak mindenképpen érdemes megemlékezni itt két hazánk fiáról – itt élt és halt meg a függetlenségi háború egyik magyar hőse Fabriczi-Kováts Mihály huszárezredes, és itt élt Pulitzer József is, akiről a világ máig leghíresebb újságírói díját elnevezték. Akit a gyarmati kor érdekel, annak több lehetősége is van a  Middleton Place Plantation, Magnolia Plantation, Drayton Hall és a Boone Hall Plantation  egyaránt látogatható, és bevezet az ültetvények édes-bús világába.

_____20 pfe aiken carriage ride 0229

Érdekes lehet Spartanburg is. Nem messze a várostól van a Függetlenségi háború egyik híres csatatere, amely ma ugyancsak emlékpark; a Kings Mountain National Military Park. 1780 őszén ütközet folyt le itt az előrenyomuló angol csapatok és egy sebtiben összetoborzott, rosszul felfegyverzett, ki amerikai alakulat között. Egy nagyobb angol egység a hegyen foglalta el állását. A telepesek rohammal szétverték az egész egységet; az utolsó emberig megsemmisítették vagy elfogták az angolokat. Az itteni múzeumban diorámával mutatják be az ütközetet.

______01 myrtle beach state park 2

De kellemes történelmi hangulatot áraszt Beaufort, Greenville vagy  Gerrgetown is. Aki pedig úgy érzi, elég a történelemből, itt találja Amerika legkellemesebb tengerpartjainak egyikét. A Myrtle beach igazi szubtrópusi paradicsom, mindent tud, amit Florida, csak sokkal családiasabb.

 


Tetszik? Oszd meg:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.