Így népesítik be újra Florida korallzátonyait

Tetszik? Oszd meg:

A Florida Keys a világ legszebb korallzátonyai közé tartoznak – a színpompás korallok közt csodás halak úszkálnak. Persze mondhatnánk ezt múlt időben is, vagy jövőben – hiszen most éppen kiveszőben van ez a különleges ökoszisztéma, de esély van a megmentésére.

A korallszirtek talán a leglátványosabb dolgok, amiket a tengeri élővilág ki tud termelni magából. Maguk a korallok is szokszínűek, és olyan változatos formákat vehetnek fel, hogy azt az az ember, aki még sosem merült, vagy nem ment végig egy üvegfenekű hajóval, igazán fel sem tudja fogni. Vannak kis narancssárga káposzták, lila bolyhos kis izék, no meg persze – nem véletlenül – korallszínű és korallformájú korallok is. (Hiszen egyébként nem neveznék korallszínnek a korallszínt). A korallok között pedig a világ legszínpompásabb halai úszkálnak – fekete-fehér csíkosak, kicsi kékek, szivárványszínűek, narancssárgák és a többi.

És hát amilyen szép, éppolyan törékeny is a korallok ökoszisztémája. Maga a korall ugyanis -bármily meglepő – egy kis állat, amely a vízből veszi fel a tápanyagot – és igen könnyen kipusztul. Ha pedig a korallok nem bírják tovább, akkor a környéken élő állatoknak is végük. Márpedig a korallok igencsak érzékenyek a víz akár csak kis szennyeződésére is. Floridában a legtöbb korallzátony mára már közel sem olyan szép, mint volt a hetvenes években – a vízszennyezés, a turizmus megtette a magáét.

De ekkor jött Ken Nedirnyer – egyszerre búvár és természettudós, aki feltette az életét arra, hogy újratelepíti a korallmezőket. 10 évvel ezelőtt a Corall Restauration Foundation három darab kicsi korallal kezdte, amelyeket egy víz alatti telepen kezdtek el nagy gonddal nevelgetni. Ma már egy-két hektáros korallneveldéjük van 25 méterrel a víz alatt, 4,5 kilométerre Florida partjaitól. A búvárok itt nevelgetik a kicsi korallokat, elzárva a turistáktól, és vigyázva a vízminőségre – egészen addig, míg focilabda méretűvé nem nőnek. Ekkor aztán nagy óvatosan kiássák őket, és áttelepítik a szirtek pusztuló részire. Más korallokat kisebb darabokra vágnak, és mintegy élő trágyának használnak – ezekkel csalogatják vissza azokat a halakat, amelyek egyébként korallokat esznek.

A korall-kertész szerint a legnagyobb gond ma a klímaváltozás – a víz egyszerűen kezd túl meleg lenni a korallnak. Volt olyan szirt, amelyen a korallok 99%-a kipusztult – Neirmyer a maradék egy százalékból telepíti újjá a halott szirteket, és igyekszik melegtűrő fajtákat kitenyészteni.

 


Tetszik? Oszd meg:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.