Észak-Manitoba- Ahol több a jegesmedve, mint az ember

Tetszik? Oszd meg:

Ha azt mondom Churchill, mindenkinek a volt brit miniszterelnök jut az eszébe. Mármint az embereknek. Mert a jegesmedvéknek biztos nem – ők a hasonnevű kanadai városra gondolnak. Igaz, arrafelé ők sokkal többen is vannak, mint az emberek.

jm0

Churchillbe már eljutni is kész kaland. Igaz, a Hudson-öböl partján fekvő város látszólag Kanada kellős közepén van, de ez a kellős közép földrajzilag meglehetősen északra esik. Manitoba állam – amelynek északi részén járunk – fővárosától, Winnipegtől 1700 kilométerre. Ráadásul közúton el sem lehet jutni Churchillbe – egyszerűen nem vezet oda út. Van ugyan a város környékén néhány mérföldnyi úthálózat, sőt a városkában még taxik is vannak, de azokat is vasúton szállították a városba. Vasút ugyanis van – a Hudson-öböl partján és Manitoba vad, érintetlen tájain végigvezető vonalon hetente kétszer jár a vonat. Az út 36 óra, és érdemes folyamatosan az ablakra tapadni nappal – éjszaka pedig lehet aludni, hiszen hálókocsik is vannak a vonaton. Lehet persze repülni is – Winnipegből és a nagyjából fél úton fekvő Thomsonból is vannak rendszeres járatok.

jm4

No de miért menne valaki egy alig ezer fős kisvárosba a világ végén, ahol a madár se jár? Hát a madár talán nem, de a jegesmedve nagyon is jár erre, így Churchill ősszel megtelik – medvékkel és turistákkal. A macik ilyenkor merészkednek elő az erdőkből, ahol a nyaralnak, hogy a telet kinn töltsék az öböl befagyott vizén a jégtáblákon halakra és fókákra vadászva. Szeptember-októberben százával vonulnak el a város mellett – a világ mintegy 25 ezres jegesmedve-populációjának nagyobb része él ezen a vidéken. Mostanság, ahogy a globális felmelegedés miatt egyre később fagy be a tenger, egyre tovább lehet látni a medvéket is. Békésen üldögélnek a parton, és várják a fagyokat.

jm1

A város lakói hozzászoktak a medvék látványához, meg ahhoz is, hogy jól nézzenek körül, ha kilépnek a házukból, nehogy belefussanak egy medvecsaládba. Általában emberek és medvék nem bántják egymást. A medvék jóllakottak – sok a hal a tengerben –, az emberek pedig a medvékből élnek. Az elmúlt években mindössze két incidens volt, de ennek ellenére fel vannak készülve arra, ha a kedves mackóból vérmedve válna. A város több pontján vannak medvebefogó ketrecek.

jm2

Ősszel pedig, amikor a medveszezon van, nagyon megélénkül az élet. Turisták özönlik el a várost – ilyenkor hetekkel, akár hónapokkal előre le kell foglalni a helyet a vonatokra – és medvelesre mennek.  A bátrabbak gyalog vágnak neki – mondjuk egy olyan tapasztalt vezetővel, mint Andy McPherson. Őt helyben csak „medvesuttogónak” hívják. Nagyon ismeri az állatokat – és éppen ezért nagyon közel mer menni hozzájuk, és nagyon közel is viszi utasait. Akiknek még soha semmi bajuk nem lett. A medvéket – ha a biztonságos távolságon belülre jönnének – összeütögetett kövekkel riasztja el. Van egyfajta zaj, amit nagyon nem szeretnek, inkább arrébb mennek.

Aki nem szeretne hosszú órákat sétálni a fagyos pusztában, az kimehet medvelesre kocsival is. A télen fagyos, nyáron mocsaras tájon persze nem egyszerű kocsival sem mozogni. Különleges járművekre van szükség. Az óriáskerekű, nagyon magas építésű hójáróval egészen az öböl sekély vizéig lehet lavírozni. A medvék pedig egészen közel mennek, akár be is kukkantanak a kocsiba. Az pedig borzongató érzés, amikor látod, hogy egy fehér pofa közepén a fekete orr néz szembe veled az üveg másik oldaláról.

jm6

És mi van, ha nem szeretjük a telet? Észak-Manitoba nyáron is csodákat rejt. A medvéket talán nehezebb megtalálni (bár nem lehetetlen), de ott vannak ilyenkor a hatalmas fehér beluga bálnák. Ha kis hajóval kimegyünk az öböl kék vizére, hamar nagy csapatokban látjuk meg őket.


Tetszik? Oszd meg:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.