Szeged, Petőfi Sándor sugárút 7., 6722 • Tel.: +36 62 420-088


Hova utazna?
Indulás
Visszaérkezés

Ár / fő:

Honnan
Hová

Indulás
Visszaérkezés


Osztály
  • Nagy Magyarország-i Nagy Körút   119 000 Ft

    Nagy Magyarország-i Nagy Körút   119 000 Ft

    Körutazás Erdélyben, 10 éjszaka, Busz
  • Erdély - Székelyek és szászok   43 900 Ft

    Erdély - Székelyek és szászok   43 900 Ft

    Körutazás Erdélyben, 4 éjszaka, Busz
  • Erdély felfedezése (Busz) **/***   65 900 Ft

    Erdély felfedezése (Busz) **/***   65 900 Ft

    Körutazás Erdélyben, 6 éjszaka, Busz
  • Ízek és látnivalók ínyenceknek - Magyar Konyha Napja   34 500 Ft

    Ízek és látnivalók ínyenceknek - Magyar Konyha Napja   34 500 Ft

    Körutazás Erdélyben, 2 éjszaka, Busz
  • Barangolás a székely magyarok földjén   88 700 Ft

    Barangolás a székely magyarok földjén   88 700 Ft

    Körutazás Erdélyben, 6 éjszaka, Busz

Románia utazás

Ha Románia utazást keres, csak adja meg a fenti utazáskeresőbe hogy mikor szeretne utazni. Azokat a –tól, -ig dátumokat adja meg, amelyek között szóba jöhet az utazás, a pontos dátumot, illetve a kint töltött napok szűmára a találati listában szűrhet rá.

Ha csak egy megadott összegig keres Romániai utazást, a keresőben található ár csúszkán ezt is beállíthatja.

A keresés gombra kattintva listázzuk ki a Romániaba szóló utazási ajánlatainkat, amelyek közül tovább szűkíthet.

Amennyiben valamelyik utazási ajánlatunk elnyerte tetszését, a ”tovább” gomb megnyomásával nézheti meg az utazás ajánlatait, valamint ott választhatja ki a konkrét időpontot, és továbbléphet az utazás lefoglalásához.

Románia

Hogy miért is látogassunk el Romániába?

Románia az igazán különleges természeti szépségek, az érdekes történelmi-és műemlékek országa. Az egyik legszebb kelet-európai állam, melynek a hatalmas kirándulásra igen alkalmas erdejei között találhatjuk számtalan hagyományőrző, vidám vagy éppen ellenkezőleg modern városait. Emellett a völgyekben még felfedezhetünk utunk során, igazi romantikus regényekbe illő kis falvakat is, melyeknél nem ritka a fatemplom, vagy egy közeli, az ország területén szétszórt díszes kolostorok egyike sem.

De ki nem hallott még az erdélyi, pontosabban székely faragott fakapukról? Vagy magáról az erdélyi vendégszeretetről? Az ország területén élő kis csoport, a székelyek, nyíltak, őszinték és kedves emberek. Egyszerű múltidéző környezetben élnek, s alán ezért is mondják e földrészre, hogy ’az egy darabka múlt hazája’.

Ezen kívül hatalmas kastélyokat, történelmet idéző erődítményeket, bástyákat találunk az ország területén, melyekhez a csodaszép természetben kanyargós utakon keresztül juthatunk el. Az országot északról Ukrajna, Moldova, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária határolja. Mindemellett van tengerpartja is, hiszen keleti határa a Fekete-tenger. Az ország 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.

Viszont, ha már Romániáról van szó a filmek hatására manapság még eszünkbe juthat, egy híres, vagy sokkal inkább hírhedt valós/kitalált személy neve is. Igazából, ha pontosak szeretnénk lenni Transilvániából. Ő nem más, mint Vlad Tepes, vagyis Drakula gróf. Rengeteg embert foglalkoztat mind a mai napig ez a témakör, olyannyira, hogy az országban kifejezetten drakulára specializálódott turisztikai ág is kialakult.

Főbb tudnivalók:

Terület:
238 391 km²
Államforma:
köztársaság
Főváros:
Bukarest
Hivatalos nyelv:
román
Hivatalos pénznem:
román lej

Domborzat

Talán nem is csoda, hogy azok akik már jártak az országban, csakis ámulattal tudnak beszélni róla. A Kárpátok láncolata szinte az egész ország területére kiterjednek. Legmagasabb csúcsai akár a 2500 métert is elérik. Legmagasabb hegye a Fogarasi havasokban található 2544 méter magas Moldoveanu-csúcs. A Kárpátok déli oldalán találhatjuk a Havasalföld és a Moldva dombságait, melyeket hosszanti folyók szabdalta alföldek és sík szakaszok követnek. Ha már említettük a folyókat, meg kell említeni a Dunát, hiszen ez az ország legnagyobb folyója. Több mint 1000 km hosszú szakasza van itt, mely egy háromágú deltával torkollik végül a Fekete-tengerbe. Ez a terület, a Duna-delta igen értékes, és védett. Európa második legnagyobb deltatorkolata (a Volga-delta a legnagyobb) és területén több mint 1200 növényfaj, 300 madárfaj (többségük védett) és 45 édesvízi hal él együtt. Románia folyói ezen kívül még a Tisza, Maros, Szeret, Olt, Zsil, Prut, Szamos, Temes és a Körösök. Természetesen az ország területén találhatunk tavakat is, melyek közül a legnagyobb egy mesterséges tó, a Békási-víztároló. De természet alkotta tavakat is találhatunk, ilyen például a Szent Anna-tó, mely egy vulkáni kráterben található, vagy a Gyilkos-tó, mely akkor keletkezett, mikor a Kárpátokban egy hatalmas hegyomlás volt.

Történelem

A románok először a tatárjárás után kezdtek szerepelni a forrásokban. A XIII. századtól a Havasalföldön, Moldvában és Erdélyben találkozhatunk velük. A középkorban vlachoknak nevezik őket, illetve oláhoknak. A románok, saját nevüket a ruman szóból, jelentése római, eredeztetik. Hogy tényleg a rómaiak leszármazottai lennének, több tudós egyetért ezzel, míg mások szerint eredetük ismeretlensége miatt egy balkáni népcsoport leszármazottai. Erdély a Magyar Királysághoz tartozott a XVI. századig, majd egy évszázad erejéig, mint Erdélyi Fejedelemség létezett. Az Osztrák-Magyar Monarchia szerves része egészen a Monarchia felbomlásáig, majd Magyarországtól is elcsatolták a Trianoni békeszerződés értelmében. Havasalföld és Moldva hűbéri viszonyban álltak az egykori Magyar Királysággal. Egy rövid önállóság után az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartoztak. A XX. század elején a román nemzeti mozgalom a királyságbeli és az erdélyi románság egyesítését tűzte ki célul. Románia 1916-ban az Antant oldalán belépett az I. világháborúba. Ez a lépés az ország szempontjából az egyik legjobb dolog volt, hiszen a háborút, mint győztes fél nyerte meg, s a cél, melyért küzdöttek, meg is lett. A nagyhatalmak elfogadták az országot és az ország által kért területeket. Mint már említettük a békeszerződés értelmében elcsatolták Magyarországtól Erdélyt, mindemellett Bánátot, Partium vidékét és Bukovinát. A II. Világháború és az 1965-től kormányra lépő Nicoae Ceausescu diktatúrája természetesen mindenki számára ismeretesek. 1989-ben tört ki a román forradalom az évtizedes személyi kultusz és a rendszer megtörésére. Az eredmény nem maradt el, az országba bevezették a parlamenti demokráciát. 2004-ben kezdődtek az első tárgyalások arról, hogy az Európai Unió tagja lehessen az ország Bulgáriával egyetembe, majd 2007. január 1-jén ez meg is történt.

Érdemes megnézni

UNESCO Világörökségi listáján a következőket találjuk: természeti örökségek kategóriában: Duna-delta. Kulturális örökség kategóriában: Erdély erődtemplomos falvai (pl.: Székelyderzs), Horezu-kolostor, Észak-Moldávia templomai, Dák erődítmények az Oratie-hegyekben, Segesvár történelmi központja, Máramaros fatemplomai.

Románia területén 13 nemzeti park található: Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park, Domogled - Cserna-völgy Nemzeti Park, Kelemen-havasok Nemzeti Park, Királykő Nemzeti Park, Nérai-szoros Nemzeti Park. Radnai-havasok Nemzeti Park, Retyezát Nemzeti Park, Szemenik - Krassói-szurdok Nemzeti Park, Zsil-völgy Nemzeti Park, Buila-VânturariĹŁa Nemzeti Park, Cozia Nemzeti Park, Csalhó Nemzeti Park, Măcin-hegység Nemzeti Park. A turisták igazán, a parkok egyikében igazán széles körben találhatják meg a számukra leginkább tetsző programokat. Azoknak, akik:

Falusi vendéglátást szeretnének tapasztalni, azoknak Erdélyt ajánljuk. De itt készüljenek fel arra, hogy a házigazda megsértődik, ha üdvözlés után nem gurítunk le vele „egy kis házi nedűt”.

Egészségüket, szépségüket szeretnék megőrizni, szintén ajánljuk az országot, hiszen számtalan gyógyulásra kialakított barlang és fürdő (gőz és termál) várja az embereket. Például, ilyen a Herkulsefürdő, Tusnádfürdő. (Tipp: Eforie Nord és Eforie Sud üdülőhelyek mellett terül el a magas sótartalmú Techirghiol-tó, amelynek iszapját gyógyászati kezelésekre is használják, hiszen hatása egyedülálló).

Természeti adottságai miatt, nem ritkák a tengerpartra érkező turisták sem. A körülbelül 240 km hosszú tengerparton egymást érik a különböző szolgáltatást nyújtó szállodák. A tengerpart igazán felkapott üdülőhelyei például a Mamaia, az Eforie, vagy a Mangalia. Igazából az előszezon itt is májusban, júniusba indul, de a legalkalmasabbnak a július ígérkezik, hiszen akkor már igazán elfogadható tengerparti hőmérséklet fogad majd bennünket.

Gasztronómia

A konyha terén valahogy semmi újat nem mutatott a román nép. Igazából a kontinentális menük, a gyorséttermi láncolatok nagy divatnak örvendnek. Ha elmegyünk egy étterembe, vigyázzunk, mert más nép, más szokásokkal. Először is, nincsenek kitéve az árak, általában az ételt grammban számolják, nincsenek fix árak. Az italfogyasztást viszont üvegbe mérik. Ezért is mondják, hogy bizonytalan a románoknál az étterembe járás. Mégis valami jót is lehet mondani a román konyhán belül, hiszen van egy sajátossága, az erdélyi konyha. Erre a konyhára jellemző a leleményes megoldás, az igazán belevaló ízvilág és az egyszerű hozzávalókból készült különleges ételcsodák. Aki már járt Erdélyben, az tudja, náluk a reggelinél nem ritka, hogy valami rövid itallal kezdenek, hiszen nem jó ha az ember szomjas marad. A kiadós kontinentális reggeli után a főétkezés általában levessel indul pl.: Havaselyén, Tárkonyos Pityóka leves, melyet a tartalmas főfogás követ, mely általában valamilyen hús (sertés, bárány) körettel (rizs, szalmaburgonya esetleg sima puliszka). Különlegességnek számít a puliszka, mely egy kukoricadarából készült étel. Tejföllel, túróval (tehén vagy juh) fogyasztják. Nem ritka, hogy halféleségek is az asztalra kerülnek. A desszert ritka, inkább könnyed gyümölcskelyheket, fagylaltféléket fogyasztanak.

Erdély

Románia (magyar szempontból) legérdekesebb idegenforgalmi központja mi más is lehetne, mint a Székelyföld. De kezdjük talán a legelején. Erdély területe több földrajzi és történelmi egységből tevődik össze, melyek igen hűen őrzik a kulturális hagyományokat. A terület magába foglalja Belső-Erdélyt (Székelyföld), a Partiumot, Bánságot vagy más néven Bánátot. Erdély kiterjedése nyugat-kelet irányban 480 km, észak-dél irányban 400 km. A táj egyszerűen magával ragadó. Alföldek, medencék, dombok, völgyek, hegyek. Szinte minden megtalálható itt. Legmagasabb pontja a Moldoveanu csúcs a Fogarasi-havasokban (Déli-Kárpátok), mely egyben Románia legmagasabb pontja (2544 m) is. A jelenkori Erdély egy igen sokszínű, vagy mondhatni multikultúrális régiója Európának. Ez szinte természetes is, hiszen itt találkoznak a közép-európai és a balkáni hatások, vallásilag pedig a katolikus, protestáns és görögkeleti kereszténység választóvonalában fekszik. De igazából miért is látogassunk el ide? Mert egy magyar embernek élete során egyszer mindenképp át kell élnie az élményt, hogy ezt a történelmi Magyarországhoz valaha tartozó területet megtekinti. Ezen a tájon magyarul beszélnek, hiszen jobbára magyarlakta területekről van szó. Mindemellett olyan településeket láthatunk, ahol megállt az idő. Több évtized, de egyes településeken nem ritka a több száz év, mely óta nem változott semmi sem. A természet varázslatossága és szinte érintetlen mivolta, a levegő tisztasága, a szinte átlátszó patakok nyüzsgő folyama a városi embereket teljesen leveszi a lábáról. Ehhez adódik hozzá a vidéki emberek híres vendégszeretete, mely mai napig fennáll. Nem ritka manapság, hogy kifejezett erdélyi turistautakat terveznek, hiszen egyre nagyobb érdeklődésnek örvend, ez a kincs. A látnivalókat oldalakon keresztül lehetne bemutatni, felsorolni, ezért csak néhányat említenénk meg: Kolozsvár: Kálmán Imre: Marica grófnője óta, szinte mindenki ismeri azt a híres szövegrészletet, hogy: Szép város Kolozsvár, Majd ott lakunk a Szamosnál… Jöjj hát, mér haboznál, Angyalkám gyere már! A történelmi Erdély kulturális-irodalmi fővárosa. A városközpontban számtalan látnivaló vár bennünket. Mátyás király szülőháza és emlékműve, Szent György lovasszobra, templomok, a Redut (Erdélyi Néprajzi Múzeum), hogy csak néhányat említsünk. Brassó, Segesvár, Nagyszeben, Beszterce, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda… rengeteg történelmileg fontos, látnivalókat és emlékeket őrző városok vannak itt. Egymást érik az erdőtemplomok, ortodos templomok, főúri kastélyok, várak, régészeti emlékek, múzeumok (só és arany), barlangok, melyek közül a választás igen nehéz. Mind megőriztek egy-egy darabka múltat.

Vámszabályok

Magyar állampolgárok, az Európai Unió területén érvényes feltételek mellett utazhatnak Románia területére, ez azt jelenti, hogy vagy útlevéllel, vagy személyazonosító igazolvánnyal tudunk bejutni. Románia 2007. január 1-jei uniós csatlakozása után, néha még előfordult, hogy a román határrendőrök kérik, igazoljuk az utazás időtartamára a megélhetéshez szükséges feltételek meglétét (napi 100 euró, kereskedelmi szállásfoglalás vagy más lakhatási lehetőség igazolása). A két ország között létrejött sürgősségi egészségügyi ellátást is szabályozó egyezmény értelmében, egyik állam állampolgárának sem kell egészségbiztosítást felmutatnia. A magyar állampolgárok 6 hónap leforgása alatt 90 napot tartózkodhatnak vízummenetesen Románia területén. Ennél hosszabb tartózkodás esetén azonban tartózkodási engedélyt kell igényelniük a román idegenrendészeti hatóságtól.

Románia Európai Uniós tagsága révén, a határokon, formális megszűnt a vámellenőrzés. Ugyanakkor beutazáskor figyelemben kell venni az érvényben lévő beutazási vámelőírásokat. Az ország területére lépve maximum 10 000 dollár értékű valutát vihetünk magunkkal; a bevitt összeget be kell jelenteni, ugyanis csak a bevitt értéknek megfelelő összeget lehet kivinni az országból. A nagy értékű ékszereket vagy elektronikai cikkeket be kell jelenteni a beutazásnál; kiutazásnál a román hatóságok kérhetik az itt vásárolt nagy értékű cikkek számláját. Mindemellett szigorú előírások szabályozzák a lőfegyverek, a régiségek és a gyógyszerek bevitelét, illetve kihozatalát is. Az előírásokat mindig tartsuk be, hiszen a büntetés minden ország esetében szigorú.

Érdekességek

  • Borszék, Románia legtisztább levegőjű települése. 2004-ben a borszéki ásványvizet a világ legfinomabb vizének választották
  • Barcaszentpéter: Európa egyetlen dinoszaurusz lelőhelye
  • Slatioarai ősfenyvesben több mint 500 éves „famatuzsálemek” élnek
  • Berca területén található egy híres iszapvulkán
  • Vlad Dracul, sőt még a fia is népszerű történelmi és pop-kultúrális figurák Romániában; szállodák, vendéglők cégérein gyakori jelenségek
  • Erdély angol neve a már említett Transylvania
  • Drakula grófról elhíresült törcsvári (Bran) kastélyt több mint százmillió euróért (25,5 milliárd forintért) adták el
  • Van kifejezetten erdélyi faluturizmus is, melyen kipróbálhatjuk többek között a szekértúrát, kürtőskalácssütést, lovas-szánozást (télen), tehénfejést, igazi disznóvágást
  • A magyar irodalom számos nagy alakja született vagy tevékenykedett élete során a tágabb értelemben vett Erdély valamely területén, például ilyen volt Arany János, Kemény Zsigmond vagy Gyulai Pál
  • A XIX. században, a magyar könyvkiadás egyharmada itt jelent meg
  • A magyar és a nemzetközi irodalom számos nagysága írt Erdélyről. Például: Jókai Mór (Erdély aranykora, Egy az Isten), Móricz Zsigmond (Tündérkert), vagy éppen Tamási Áron (Ábel a rengetegben)

Bukarest

Bukarest (románul Bucuresti) Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és egyben kulturális központja. Bukarest nevének első fele a román eredetű "bucurie", vagyis boldogság szóból, és "-esti" szóból tevődik össze. A hivatalos és megtalált dokumentumok először 1460 táján említik, pontosabban Vlad Tepes fejedelem által aláírt „üzleti” papírban olvashatjuk a település nevét. Ezek után történelmébe most csak a nagy építtető korszakot említenénk meg, hiszen a román diktátor, Ceausescu, szerette volna, ha megváltozik a főváros arculata, hangulata. Szó szerint leromboltatta a várost és újjáépíttette neoklasszicista stílusúra. Bukarestet a háborúk (és a diktatúra) előtt Kelet Párizsának tartották. A város mai igen sajátos hangulatát a háború előtt épült megmaradt hatalmas épületek és az érdekes díszítésű polgárházak adják. Bukaresten rengeteg múzeum és templom, illetve építészeti emlék vonzza a művészetre éhes látogatókat, mindemellett a hatalmas parkok nyújtanak igazi kikapcsolódást a turistáknak. De megtalálunk különleges kormányzati negyedeket, modern irodaházakat, és egy nem mindennapi óvárosi részt.

Főbb látnivalók:

Palatul Parlamentului: az ország fővárosában található emlékmű, a város közepén egy mesterséges dombon épült fel. Még Ceausescu építette saját rezidenciájaként. Nem titkolt célja mégis az volt, hogy Európa legnagyobb épületét építteti meg. Kezdésként lerombol egy városnegyedet, majd felépíttette a 12 emeletes, 3100 szobás épületet. A gigantikus Köztársasági Palota, vagy más elnevezéssel a Nép Háza, a Parlament Palotája, ad ma otthont a Képviselőháznak, a Szenátusnak és az Alkotmánybíróságnak. Az épületet a Guiness rekordok könyvében is szerepel: ez a világon a második legnagyobb épület (az első a Pentagon) 330 000 m2 alapterületével. A palotától, még a párizsi Champs Elysées-nél is szélesebb sugárút (mai nevén Bulevardul Unirii) indul el keleti irányba. Természetesen a sugárút alapötletét a párizsi út adta.

Nemzeti Tudományos és Műszaki Intézet: Ceausescu a feleségének is építtetett egy hatalmas épületet, szemben a Palatul Parlamentului-val, amit ő használt. Elena Ceausescu iskolai éveit nem ott fejezte be, ahol szerette volna, ezért mindig csak álom maradt számára, hogy kémikus legyen. Így már szinte csak természetes lehet, hogy őt választották meg a román tudományos intézmény elnök asszonyának. Bár az épület mai napig befejezetlen, de még így is a Román Tudományos Akadémia 29 intézete használja. Ezt az óriási vaskapus művet, csak kívülről tudjuk megtekinteni, hiszen csak a Tudományos Intézet tagjai látogathatják.

Stavropoleos templom: szintén a fővárosban, Bukarestben található ortodox emlék. Mind templomi, mind kolostori része, gyönyörű látványt nyújt. Mérete megegyezik egy kápolnájéval, de amit belül tartogat, igenis lenyűgöz bennünket. Freskók kívül és belül, aranyozott ikonosztáz, ápolt kert.

Keresztelő Szent János templom: A Piata Unirii-hez közel található ez a kis templom. Amiről felismerhető az a hatalmas, szőlőlevél-motívumokkal gazdagon díszített aranyozott-és festett fa ikonosztáz. Ceausescu, nagy építtetésekkor le akarta rombolni, de mivel ez nemzetközi tiltakozást váltott ki, egyszerűen csak arrébb vontatta.

Falumúzeum: a főváros egyik legérdekesebb látnivalója a gazdag gyűjteménnyel bíró Skanzen Erre a hatalmas beparkosított területre 60-nál is több falusi házat állítottak fel, eredeti állapotban. Ez azt jelenti, hogy udvar, gazdasági épületek és még korabeli kerítéseket is láthatunk eredeti állapotban. Sétánk alatt visszatérünk a román múltba. Mivel az épületek Románia egész területéről származnak, ezért sok erdélyi házat is láthatunk kiállítva. A házaknak csak egy részébe lehet bemenni, de mindenképpen lessünk be az ablakokon, hiszen festett és faragott bútorokat, gyönyörű kézimunkákat láthatunk.

Ezeken kívül látogassunk el néhány múzeumba: George Enescu Múzeum, Grigore Antipa Természettörténeti Múzeum, Theodor Pallady Múzeum, vagy tekintsük meg a Román Diadalívet, és a Román Operaházat.

Tipp!

1879-ben nyílt meg az óvárosi részben egy igen hangulatos és szép söröző, a Caru cu Bere. Festett falak és pompás színű üvegablakok fogadnak bennünket. Az igazán díszes helyen, mint a román vendéglátásra jellemzően, súlyra vonatkozóan állapítják meg az árakat (1 gramm kb. 400-600 lei). Még ha nem is vacsorázunk ott, az élőzenét hallgassuk meg egy jó korsó barna sör társaságában. Megéri!

Arad

Arad Románia egyik jelentős városa. Az egykori Arad vármegye székhelye. Neve a magyar ur főnévből származik, melyhez a ’d’ helynévképző járult. A XX. században bővítették ki területét, hiszen hozzácsatolták Kisszentmiklós, Mikelaka, Öthalom, Újarad és Zsigmondháza településeket is. A város területén számos látnivaló akad, egy részük még (jobbára történelmileg) magyar vonatkozású. Az aradi vár, sajnos mára már nem látogatható, hiszen katonai területté nyilvánították, viszont kívülről is érdemes egy pillantást vetni rá. Mindazonáltal a vár mellett találjuk az 1881-ben felállított vértanúk emlékét őrző oszlopokat (melyek a kivégzés helyén állnak) is. Az emlékoszlopok alatt őrzik a vértanúk sírjait. Az Attila téren (ma a Megbékélés parkja nevet viseli) állították fel újra Zala György alkotását, az aradi vértanúk monumentális emlékművét. Ezen kívül a ’48-as magyar forradalom és szabadságharc emlékére építettek még egy művet, melyet szintén érdemes kinn tartózkodásunk alatt megtekintetünk. A szecessziós kultúrpalota 1913-ban épült, s azóta ad helyet az igazán látogatott Történeti Múzeumnak. Természetesen a kultúra és a városi turizmus részeként számos templomot is megtekinthetünk. Közülük néhányat: a református templom, melyben Horthy Miklós tartotta esküvőjét. Vagy említhető a neogót evangélikus templom, a szerb ortodox templom, a görögkeleti templom, vagy a belvárosi imaház. Mindemellett hatalmas körútjain, a fák vékony sora alatt, a vásárolni, nézelődni vágyókat üzletek végtelen folyama várja. Kicsi kávézók, éttermek, cukrászdák vegyülnek el a házak és irodák között. A közlekedésre figyeljünk oda. Jobb nem lelépni a járdáról, ha már villog a jelzőlámpa! Pénzt váltani, csak valutaváltónál szabad.

Románia térkép

Kövessen minket
Bankkártyás fizetés
Hírlevél
Utazás | Repülőjegy | Autóbérlés | Hírlevél | Hasznos Repjegy